2018. augusztus 19., vasárnap - Huba

Mata Hari (Fotó: YouTube.com)

142 éve született az egzotikus táncosnő és legendás kémnő

A Gergely-naptár szerint az év 219. napja, az évből még 146 nap van hátra.

1876-ban ezen a napon született a hollandiai Leeuwardenben Mata Hari (er. Margaretha Geertruida Zelle) fríz nemzetiségű bártáncosnő, aki táncosnői karrierje során rendre kapcsolatba került a francia politikai és gazdasági elit több tagjával is. A német titkosszolgálat felfigyelt kapcsolatrendszerére és H21 fedőnév alatt alkalmazta. A háború kezdetén kifizetetlen számlái és hitelezői elől Hágába menekült, de a kirobbanó háború miatt csak nehezen élt meg. 1917 júliusában perbe fogták és 1917. október 15-én Párizsban kivégezték. A vád szerint az ő lelkén szárad 50 ezer francia katona élete, akik a Földközi-tengeren elsüllyesztett hajókon vesztették életüket amiatt, mert elárulta a hajók pontos indulását. Csak halála után derült ki, hogy minden ellene felhozott kémvádért egy másik kémnő, Elsbeth Schragmüller, fedőnevén a Doktor kisasszony a felelős. 2001-ben a Mata Hari Alapítvány keresetben kérte a francia hatóságokat az 1917-es ügy felülvizsgálatára. A vizsgálat pár hónapnyi kutatás után megállapította, hogy Mata Hari ártatlan.

2018. augusztus 7., kedd

A Nap kel: 5 óra 28 perckor, nyugszik: 20 óra 10 perckor.
A Hold kel: 1 óra 5 perckor, nyugszik: 16 óra 36 perckor.

Névnapok

Ibolya, Áfra, Afrodita, Afrodité, Ajándok, Albert, Arabella, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.

Ibolya

A női név a latin viola szóból származik, melynek régi magyar alakváltozata az ivola volt, az ibolya szó ebből fejlődött ki. A XIX., és különösen a XX. században vált népszerűvé. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Augusztus 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1779 – Carl Ritter
német földrajztudós
(† 1859)

1876 – Mata Hari
(er. Margaretha Geertruida Zelle)
kémkedéssel vádolt holland táncosnő
(† 1917)

1937 – Berczik Zoltán
Európa-bajnok, VB-ezüstérmes, BEK-győztes asztaliteniszező, edző
(† 2011)

1940 – Bella István
többek között Kossuth- és József Attila-díjas költő
(† 2006)

1940 – Domonkos István
József Attila-díjas író, költő

1958 – Bruce Dickinson
angol énekes, dalszerző és zenei producer (Iron Maiden)

1960 – David Duchovny
Golden Globe-díjas amerikai színész („X-akták”)

1963 – Harold Perrineau
amerikai színész

1968 – Csapó Virág
színművésznő

1975 – Charlize Theron
Oscar-díjas dél-afrikai színésznő

Augusztus 7. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1782 – Andreas Marggraf
német kémikus
(* 1709)

1834 – Joseph Marie Jacquard
francia feltaláló, a róla elnevezett szövőgép megalkotója
(* 1752)

1853 – Ludwig von Welden
német születésű, osztrák császári-királyi táborszernagy
(* 1780)

1893 – Alfredo Catalani
olasz zeneszerző
(* 1854)

1938 – Konsztantyin Sztanyiszlavszkij
szovjet-orosz színész, rendező, iskolateremtő színészpedagógus
(* 1863)

1944 – Agustín Barrios
guaraní származású, paraguayi gitárművész és zeneszerző
(* 1885)

1957 – Oliver Hardy
amerikai komikus–színész („Stan és Pan”)
(* 1892)

1969 – Kozma József
(Joseph Kosma)
zeneszerző
(* 1905)

1985 – Szegő Gábor
magyar–amerikai matematikus
(* 1895)

2009 – Cseh Tamás
többek között Kossuth- és Liszt-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, színész
(* 1943)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely augusztus 7-én történt

936 – I. Ottót Aachenben királlyá koronázzák

I. Ottót, I. Henrik fiát az aacheni palotakápolnában német királlyá koronázzák. Uralkodása kezdetén főleg keleti határainak biztosítására és kiszélesítésére törekedett. A szlávokat, akik a hatalomváltást arra használták fel, hogy kivívják függetlenségüket, Ottó meghódoltatta. Újabb felkelések elkerülésére a király Szászország és Thüringia határainál újjászervezte az őrgrófságokat. Az Elba alsó folyásának térségében, valamint az Elba és Saale határvidékén hoztak létre új őrgrófságokat. Az őrgrófságoknak az volt a feladatuk, hogy megvédjék a határokat az ellenséges támadásoktól, és biztosítsák az elfoglalt területeket. Ezenkívül hadműveleti bázist is jelentettek a király újabb hódításaihoz. Ottónak például sikerült a birodalom határait az Oderáig kitolnia. Az új országot kis grófságokra osztották, melyeknek a növekvő őrgrófságok voltak a közigazgatási központjai. A szlávok – természetesen adófizetés ellenében – megőrizhették földbirtokaikat; csak a gazdátlan területek lettek királyi birtokok, ahová németek települtek be.

1495 – A német király, I. Miksa kihirdeti „a Német Nemzet Szent Római Birodalma” számára az örök birodalmi békét

A wormsi birodalmi gyűlésen, ahol összegyűltek a király és a birodalmi rendek, a német király, I. Miksa kihirdeti „a Német Nemzet Szent Római Birodalma” számára az örök birodalmi békét. Az ország békéjének betartása felett a birodalom legfőbb jogi fórumának, a Birodalmi Kamarai Bíróságnak (Reichskammergericht) kell őrködnie és azt szavatolnia. Az örök béke megtiltja a viszálykodást minden, a birodalomban élő embernek és kötelezi őket, hogy igazukat békés úton keressék. A Birodalmi Kamarai Bíróság – melynek székhelye először a Majna menti Frankfurtban volt, azután 1527-gi Wormsban, majd 1693-ig Speyerben – a legfelsőbb központi hatóság a birodalomban. Hatáskörébe tartoznak a következő kérdések: békeszegés, a birodalomból való kiközösítés, közvetlenül a birodalom alá tartozó tulajdon körüli viszálykodások, valamint az összes kincstári jogvita. Ebben a legfelsőbb jogi hatóságban a király által kinevezett kamarai bíró elnököl, akinek a magas rangú birodalmi nemességből kell kikerülnie. A jogi ülnökök helyét az egyenlőségi elvnek megfelelően a császár, illetve a király és a birodalmi nemesség töltik be. Az ügyeket kettő, három vagy négy elnök vezeti.

1714 – A ganguti csata

Az orosz haditengerészet első fontos győzelme a nagy északi háborúban.

1814 – A pápa visszaállítja a jezsuita rendet

VII. Piusz pápa „Sollicitudo omnium ecclesiarum” kezdetű bullájával visszaállítja az 1773-ban megszüntetett jezsuita rendet.

1819 – Kolumbia elszakad a spanyol anyaországtól

Simón Bolívarnak és a patriótáknak Boyacá hídjánál aratott győzelme a spanyolokhoz hű royalisták közel azonos erejű hadserege felett, lehetővé tette Kolumbia függetlenségének megteremtését. Venezuela és Kolumbia képviselőinek kongresszusa Angosturában a Nagy-Kolumbia Köztársaság megalapítása mellett döntött. Bolívar győzelme után a spanyol alkirály elmenekült a fővárosból, Bogotából, de a spanyol csapatok maradványai még 1822-ig Kolumbiában tartózkodtak. Bolívar, akinek csapatait európai önkéntes kötelékek, s mindenekelőtt Nagy-Britannia támogatta, Venezuela felé vonult, hogy ott is döntő csapást mérjen a spanyolokra. Az angosturai kongresszuson Venezuela és Kolumbia már felszabadított területein kimondták a Nagy-Kolumbia Köztársaság megalakulását, amely magában foglalta Dél-Amerika északi részét. A köztársaság alkotmánya erős végrehajtó hatalmat és az újonnan alakult állam erős központosítását írta elő. Elnöke Simón Bolívar lett.

1849 – A minisztertanács felajánlja a magyar koronát a cári családnak

A minisztertanács Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf lovassági tábornokon keresztül felajánlja a magyar koronát a cári család valamely tagjának.

1904 – Tiltakozó felvonulás és gyűlés Budapesten

A főváros munkássága szervezi, a hatósági terror és a munkásszervezetek működését korlátozó rendelkezések ellen.

1906 – A Társadalomtudományi Társaság rendkívüli közgyűlést tart Budapesten

A Társaságban szakadás következik be: a Hegedűs Lóránt és Gratz Gusztáv vezette konzervatív csoport kiválik; a kilépettek később megalakítják a Magyar Társadalomtudományi Egyesületet.

1908 – Több mint félszáz embert fognak perbe Horvátországban

Horvátországban megkezdődik a Szerb Önálló Párt Monarchia-ellenes tevékenységgel vádolt tagjainak letartóztatása.

1919 – József főherceg átveszi a hatalmat

Habsburg József főherceg bejelenti, hogy kormányzóként átveszi az államfői hatalmat, és az antant képviselőivel folytatott tárgyalások alapján Friedrich István vezetésével ideiglenes kormányt nevez ki. A hivatalnokkormány minisztériumainak megbízott vezetői:

  • belügy: Samassa Adolf államtitkár;
  • földművelésügy: Győry Loránd helyettes államtitkár;
  • hadügy: Schnetzer Ferenc vezérőrnagy;
  • igazságügy: Szászy Béla államtitkár;
  • kereskedelemügy: Szüry János helyettes államtitkár;
  • közélelmezés: Polnay Jenő vezérigazgató;
  • külügy: Tánczos Gábor vezérőrnagy;
  • népegészségügy: Csilléry András törzsorvos;
  • pénzügy: Grünn János államtitkár;
  • vallás- és közoktatásügy: Imre Sándor helyettes államtitkár.
1919 – Közzéteszik a Friedrich-kormány első rendeletét

A Tanácsköztársaság idején köztulajdonba vett földek visszavételéről rendelkezik.

1920 – A Szovjetunió átveszi a Komintern vezetését

Moszkvában megtartják a Komintern II. kongresszusát, melyen 37 államból vesznek részt küldöttek. A Szovjetunió kormányfője és pártjának vezetője, Vlagyimir Iljics Lenin a Kominternbe való felvétel 21 követelményét fogalmazza meg. Ezek többek között a proletariátus diktatúrájának elismerését, a reformisták és a centristák elleni harc vállalását, valamint a szigorú fegyelem elfogadását tartalmazzák. Szembefordulnak a nacionalista és a pacifista álláspontokkal. Azokat a pártokat, amelyek ilyen nézeteket képviselnek, kizárják. A Szovjetunió átveszi a Kominternben a vezető szerepet, arányát meghaladó mértékben képviselteti magát, a főhadiszállást Moszkvában rendezik be.

1931 – A 33-as országos bizottság megkezdi működését

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt visszautasítja a bizottság munkájában való részvételt.

1932 – Tüntetést tartanak Sallai Imre és Fürst Sándor sírjánál a rákoskeresztúri temetőben

A rendőrség a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége 50 tagját és a Vörös Segély néhány tagját őrizetbe veszi.

1933 – Az Asszír Mártírok Napja

Az iraki kormány lemészárol több mint 3.000 asszírt a Dohuk tartományba tartozó Sumail faluban. Ezt a napot később az Asszír Mártírok Napjává nyilvánítják.

1942 – Megkezdődik a guadalcanali csata

A guadalcanali hadjárat vagy guadalcanali csata a második világháború csendes-óceáni hadszínterén zajlott a szövetségesek (főképp az Amerikai Egyesült Államok) és a Japán Birodalom között, 1942. augusztus 7. és 1943. február 7. között. A több fázisban, a szárazföldön, a levegőben és a tengeren megvívott csata döntő változást hozott a háború menetében: itt indult meg az a szövetséges offenzíva, amelyet a japán hadvezetés már nem tudott megállítani, és amely végül elvezetett Japán kapitulációjához.

1944 – Átalakul a Sztójay-kormány

Kiválik Imrédy Béla, Jaross Andor és Kunder Antal. Új miniszterek: Bonczos Miklós (belügy); Szász Lajos ( kereskedelem-, ipar- és közlekedésügy), a gazdasági csúcsminiszterség megszűnik.

1944 – Elkészül a Mark I.

A Harvard Egyetemen elkészítik a Mark I. néven ismertté vált „IBM Automatic Sequence Controlled Calculator” elektromechanikus program vezérelt számítógépet.

1945 – Az amerikai elnök bejelenti a Hirosima elleni atomtámadást

Útban hazafelé a Potsdami konferenciáról Harry Truman amerikai elnök az Atlanti-óceán közepén, a USS Augusta (CA-31) nehézcirkáló fedélzetéről bejelenti Hirosima atombombával történő bombázását.

1947 – A Kon-Tiki átkelt az óceánon

A Kon-Tiki tutajon közel 8.000 km-t megtevő 101 napos utazás után Thor Heyerdahl társaival megérkezik a polinéziai Raroia korallszigetre, így bizonyítást nyert, hogy az ókorban mai szemmel primitívnek tekintett eszközökkel is lehetséges volt átkelni a Csendes-óceánon.

1955 – Piacra dobják a tranzisztoros rádiót

A Tokiói Telekommunikációs Gyártóvállalat (Tokyo Telecommunications Engineering), a mai Sony elődje elkezdi árusítani első tranzisztoros rádióit Japánban.

1960 – Elefántcsontpart kikiáltja függetlenségét

A XI. században a nyugat-afrikai ország mai területének északkeleti részén alapították Kong államot, melyet a szenufo törzsszövetség hozott létre. A XV. században a tengerpart mentén megjelentek portugál hódítók, s kezdetét vette a rabszolga-kereskedelem. Az ország a XX. század elején francia gyarmat lett, s Elefántcsontpart néven a Francia Nyugat-Afrikához tartozott. 1960. augusztus 7-én kikiáltották a függetlenséget, és ugyanebben az évben december 4-én az országot köztársasággá nyilvánították. Az első köztársasági elnök Félix Houphoue:t-Boigny, Elefántcsontpart Demokratikus Pártjának (PDCI) tiszteletbeli elnöke volt. Az „Afrika bölcse” néven emlegetett államfő nemzetközi tekintélyére jellemző, hogy az UNESCO közgyűlése róla nevezte el az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének békedíját.

1974 – Kötélen a World Trade Center tornyai között

Philippe Petit a Világkereskedelmi központ két felhőkarcolója között megy át egy kifeszített kötélen.

1978 – Üzletemberek érkeznek az Újvilágból

A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyarok Világszövetsége meghívására 18 magyar származású amerikai üzletember érkezik Magyarországra. A vendéglátó szervezetek vezetőin kívül a belkereskedelmi miniszter, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és a Külügyminisztérium egyik főosztályvezetője fogadta a vendégeket. A látogatás a Kádár-rendszer többirányú nyugati gazdasági kapcsolatépítő stratégiájának része, számos párt- és állami vezető feltételezi, hogy a gazdasági nyitás nem veszélyezteti, sőt megerősítheti az egypárti, államszocialista politikai intézményrendszert.

1998 – Merényletek amerikai nagykövetségek ellen

Amerikai nagykövetségek elleni robbantásos merényletek Észak-Afrikában: Tanzánia legnépesebb városában és kereskedelmi központjában, Dar es-Salaamban és Kenya fővárosában, Nairobiban.

2008 – Kitör a grúz–orosz háború

Az orosz–grúz háború vagy dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség, a grúz támadás pillanatában az orosz hadsereg már Dél-Oszétia (azaz Grúzia) területén volt. Az Európai Unió Heidi Tagliavini svájci diplomatanő által vezetett vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése megállapította: a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás