2018. december 14., péntek - Szilárda

Alexander Fleming (Fotó: YouTube.com)

137 éve született a milliók életét megmentő bakteriológus, a penicillin felfedezője

A Gergely-naptár szerint az év 218. napja, az évből még 147 nap van hátra.

1881-ben ezen a napon született Alexander Fleming, Nobel-díjas skót bakteriológus és immunológus, aki felfedezte az antibakteriális lizozim enzimet, valamint 1928-ban az első antibiotikumot, a penicillint. 1929-ben publikálta felfedezését, de kevesen figyeltek fel a cikkre. Megpróbálta nagyobb mennyiségben előállítani a penicillint, de számos nehézséggel kellett szembenéznie. Az 1930-as években folytatta kísérleteit, de eredményei ekkor sem voltak eléggé meggyőzőek. Végül 1940-ben felhagyott a penicillinnel, éppen akkor amikor az oxfordi Howard Florey és Ernst Boris Chain elkezdte a gyakorlati alkalmazását kutatni és hamarosan kidolgozták tömegtermelésének feltételeit. 1942 végére már megkezdődött az ipari előállítása, a normandiai partraszállás idején pedig már elegendő penicillin állt rendelkezésre, hogy valamennyi sebesült katonát ellássák. Amikor kialakult körülötte egy heroizáló mítosz, igen szerény maradt és mindig elismerte Florey és Chain munkáját a penicillin klinikailag használható gyógyszerré tételében. Az antibiotikum szerkezetét 1943-ban határozta meg Edward Abraham, bár a háború miatt egy ideig titokban tartották. 1955. március 11-én halt meg Londonban, szívroham következtében. A Szent Pál-székesegyházban temették el.

2018. augusztus 6., hétfő

A Nap kel: 5 óra 26 perckor, nyugszik: 20 óra 12 perckor.
A Hold kel: 0 óra 26 perckor, nyugszik: 15 óra 25 perckor.

Névnapok

Berta, Bettina, Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Berta

A női név germán eredetű, jelentése: fényes, tündöklő, híres. A német -bert elemet tartalmazó női nevek (pl. Alberta) beceneve is lehet. Más értelmezések szerint Perchta istennő (a téli napforduló istennője) nevéből származik, vagy az ófelnémet nyelvű berht szóból származó Berta név átvétele. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Bettina

A Betta név olasz eredetű továbbképzése. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években az 57-94. leggyakoribb női név, kivéve 2008-at, amikor nem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapja

1945. augusztus 6-án az Egyesült Államok atombombát dobott Hirosimára. 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok pontos száma soha nem fog kiderülni. A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, Hirosima atombombával történt elpusztításának évfordulóját a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánította.

Augusztus 6. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1818 – Marschalkó János
szobrászművész
(† 1877)

1868 – Paul Claudel
francia író, költő, drámaíró, diplomata
(† 1955)

1881 – Alexander Fleming
Nobel-díjas skót orvos, bakteriológus, a penicillin felfedezője
(† 1955)

1908 – Vajda Lajos
festőművész
(† 1941)

1917 – Robert Mitchum
amerikai színész
(† 1997)

1943 – Schulek Ágoston
rúdugró, edző, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke
(† 2011)

1951 – Catherine Hicks
amerikai színésznő

1972 – Geri Halliwell
(er. Geraldine Estelle Halliwell)
angol énekesnő

1973 – Vera Farmiga
amerikai színésznő

1983 – Robin van Persie
holland labdarúgó

Augusztus 6. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1221 – Szent Domonkos
római katolikus prédikátor, a Domonkos-rend megalapítója
(* 1170 körül)

1272 – V. István
magyar király
(* 1239 körül)

1412 – Durazzói Margit
nápolyi, magyar és horvát királyné, a Nápolyi Királyság régense, III. Károly nápolyi és magyar király felesége
(* 1347)

1757 – Mányoki Ádám
festőművész
(* 1673)

1930 – Joseph Achille Le Bel
francia kémikus
(* 1847)

1967 – Áprily Lajos
(er. Jékely Lajos)
József Attila-díjas költő, műfordító
(* 1887)

1973 – Fulgencio Batista
kubai tábornok, elnök, diktátor
(* 1901)

1993 – Káldi Nóra
(er. Krejniker Eleonóra Edit Mária)
Jászai-díjas színművésznő
(* 1943)

2014 – Bajor Imre
színész, Karinthy-gyűrűs humorista
(* 1957)

2016 – Laux József
rock- és jazzdobos (Omega, LGT)
(* 1943)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely augusztus 6-án történt

1330 – A Wittelsbachok és a Habsburgok békét kötnek

A Wittelsbachok családi hatalmának és uralmának biztosítása érdekében IV. (Bajor) Lajos német-római császár szövetséget köt a Habsburgokkal, és véget vet a Habsburgok és a Wittelsbachok közötti régi vitának.

1523 – A szávaszentdemeteri csata

Tomori Pál pürrhoszi győzelmet arat a törökök felett.

1566 – Megkezdődik Szigetvár ostroma

I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi és egyúttal élete utolsó hadjáratára május 1-jén kelt útra Isztambulból. A mintegy 100 ezer főnyi seregből a szultán másodvezírét, Pertev pasát Gyula ellen rendelte, maga pedig a Dél-Dunántúl kulcsa, Szigetvár megvételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány védelmezte mintegy 4.300 katonával és polgárral, valamint hatvannál több ágyúval. A horvát származású parancsnok – akinek nagyapja, nagybátyja és fivére is a török elleni küzdelemnek esett áldozatául – 1529-ben részt vett Bécs védelmében, majd 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és saját birtokai ellen törő hódítókat.

Zrínyi mind katonailag, mind lelkileg felkészült a végsőkig való helytállásra. 1566 tavaszán így nyilatkozott Nádasdy Tamás nádor özvegyének: „Mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy a kereszténységnek s ezen édes és végtelenül elpusztult hazának […], ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is kívánunk szolgálni”.

Az ostromot augusztus 6-án több mint 200 kisebb ágyúval megkezdő szultáni seregnek tizenhárom napra volt szüksége az ó- és újváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az óváros eleste után a védők a belső várba húzódtak vissza, mely 26-án és 29-én sikeresen állta ki a két legvéresebb rohamot. (Eközben a Győr előterében felsorakozó császári sereg tétlenül szemlélte az eseményeket; a Bécs előterét védelmező Győrt fontosabbnak tartották Szigetnél.) Végül a török aknászok szeptember 5-én felrobbantották a Fellegvár egyik bástyáját, amely óriási tűzvészt okozott. A szultán időközben meghalt, szeptember 8-i ostrom, azután megpecsételte a romhalmazzá lőtt belső várba szorulók sorsát is, akik ekkor kirontottak az ellenségre. Többségük kézitusában halt hősi halált.

1806 – Megszűnik a Német-Római Birodalom

I. Napóleon francia császár ultimátumára II. (I.) Ferenc császár lemondott a Német-Római Birodalom koronájáról és megszűntnek nyilvánította a birodalmat. A birodalmi rendeket feloldozták a császárral és a birodalommal szemben fennálló valamennyi kötelezettség alól. A birodalom helyébe részben a Rajnai Szövetség lépett: 16 német birodalmi „kisállam” egyesült Párizsban július 12-én Rajnai Szövetség néven, I. Napóleon császár protektorátusa alá helyezve magát. A Rajnai Szövetség államai augusztus 1-jén, a regensburgi gyűlésen deklarálták kilépésüket a birodalomból.

A Német-Római Birodalom feloszlatása elkerülhetetlenné vált. A felbomlást már előrevetítette a birodalom újjászervezése a Reichsdeputationshauptschluß révén. Az egyházi fejedelemségek szekularizálásával és a birodalmi rendek birodalmi kiváltságainak megszüntetésével a császári hatalom elveszítette irányító szerepét. A jelentősen megnövekedett területű Bajorország, Baden és Württemberg teljes állami szuverenitásra törekszik. Területi és politikai birtoklásuk garanciáját csak a Napóleon császárhoz való csatlakozásban vélik fellelni. A porosz államot, amely szintén jelentős területeket szerzett, semlegességi szerződés köti Franciaországhoz. A birodalom tehetetlenségét és II. Ferenc tettét teljes súlyában csupán néhány német hazafi ismerte fel és siratta meg.

1825 – A chuquisacai kongresszus kimondja Felső Peru függetlenségét

A dél-amerikai ország a XVI. század közepétől a spanyol gyarmatosítók uralma alá tartozott, majd a felettük aratott győzelem után a chuquisacai kongresszus 1825. augusztus 6-án kimondta a függetlenséget, és Simón Bolívar, dél-amerikai szabadsághős tiszteletére az ország felvette a Bolívia nevet.

Az Andok hegyvonulat középső részén fekvő dél-amerikai területet az inkák a XIII. század közepén hódították meg, uralmuknak 1538-ban a spanyolok vetettek véget. A spanyol hódoltság 1825. augusztus 6-ig, a köztársaság kikiáltásáig tartott, amikor Felső Peruból Bolíviai Köztársaság lett. Első elnöke Simón Bolivar, a dél-amerikai kontinens szabadsághőse volt. A Spanyolországtól függetlenné vált ország egész történelmét végigkísérték a sorozatos parasztfelkelések és katonai zendülések. A csendes-óceáni háború (1879-1884) következményeként pedig Chilével szemben elveszítette tengerparti területeit. XX. századi történelmében katonai kormányok váltogatták egymást. A hadsereg hatalmát a gerillamozgalom veszélyeztette, amelynek parancsnoka „Che” Guevara volt. A stabilitás csak az 1990-es években állt helyre.

1840 – Louis Napóleon sikertelen puccskísérletet hajt végre

Louis Napóleon herceg, I. Napóleon császár unokaöccse, kísérői kis csapatával partra száll Boulogne-ban, de puccskísérlete kínosan elbukik. 1836-ban Strasbourgban egyszer már kísérletet tett a hatalom megszerzésére, de a katonaság sem akkor, sem most nem válaszolt felhívására. A napóleoni „eszme” megszállottjaként nagybátyja örökösének tekintette magát és meg volt győződve arról, hogy elég visszatérnie Franciaországba, s a nép és a hadsereg azonnal mögé áll.

Az első puccskísérlet (1836) után még csupán kiutasították, most azonban életfogytiglani várfogságra ítélik. 1846-ban kalandos körülmények között megszökik. Politikai programot bocsát ki, amelyben áttekinthetetlen megfogalmazásban az autoritást a szabadsággal, a liberalizmust az állami beavatkozással köti össze, és végül mindenkinek mindent megígér.

1849 – Széthullik az erdélyi honvéd hadsereg

A nagycsűri (Szebenszék) ütközetben Lüdersz tábornok orosz hadteste megveri Bem altábornagy seregét. Az erdélyi honvéd hadsereg ezzel gyakorlatilag széthullik.

1893 – Felavatják a Korinthoszi-csatornát

I. György görög király és Olga királyné felavatta a korinthoszi földszorost átmetsző, Gerster Béla által tervezett csatornát.

1914 – Hadüzenetek

Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.

1919 – Lemond a Peidl-kormány

Friedrich István volt hadügyi államtitkár és Csilléry András törzsorvos, ellenforradalmár tisztekre támaszkodva, román támogatással lemondatja a hat napja működő Peidl-kormányt.

1926 – Nő ússza át a La Manche csatornát

Getrude Ederle amerikai világbajnok úszónő volt az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát. A franciaországi Gris-Nez foktól 56 kilométert úszott a háborgó tenger miatt, hogy átkeljen a 34 kilométer széles csatornán, amelyet 7 óra 25 perc alatt tett meg és az angliai Kingsdown mellett ért partra. Az addigi csúcsot két órával javította meg. Előtte öt férfinak sikerült átúsznia a La Manche csatornát.

1929 – Sztrájkoló bányászok közé lőnek

A rendőrség tüzet nyit a romániai Zsil-völgyi (lupényi) bányák sztrájkoló bányászaira. A sortűznek mintegy harminc áldozata van.

1929 – Nemzetközi konferencia kezdődik Hágában a jóvátételi kérdésekről

Németország elfogadja az O. D. Young amerikai üzletember vezetésével kidolgozott jóvátételi tervezetet, az úgynevezett Young-tervet. A terv megszünteti Németország pénzügyi ellenőrzését.

1945 – Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára

Helyi idő szerint 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel Hirosima fölött vakító, kékesfehér fény lobbant. Mennydörgés következett, és gombafelhő szökött az ég felé: egy amerikai Boeing 29-es bombázógép, az Enola Gay, ledobta a japán városra a történelem első stratégiai atombombáját. 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. A hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, de az élelmiszerjegyét 78.150 ember nem váltotta be soha többé. Az amerikai felderítés 139 ezerre tette az elhunytak számát. 1978-ban augusztus 6-át A Nukleáris Fegyverek Betiltásáért Folyó Harc Világnapjává nyilvánították.

1946 – Hazatér a Nemzeti Bank aranykészlete

1944 decemberében a Magyar Nemzeti Bank nyilas elnökének utasítására a Bank egész arany-, valuta-, bankjegykészletét, értékpapírjait és az ott őrzött letéteket vagonokba rakták, előbb Veszprémbe, majd Fertődobozra vitték, onnan pedig 1945 elején a németországi Spital am Phyrnbe továbbították. A kisvárost az amerikai hadsereg szabadította fel, a Nemzeti Bank vagyontárgyai az amerikaiak kezébe kerültek. A Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség mind az 1946. áprilisi moszkvai, mind pedig júniusi, washingtoni látogatása során szóba hozta az elhurcolt magyar javak kérdését. Sztálin ígéretet tett, hogy a Szovjetunió segítségére lesz Magyarországnak nemzeti vagyona visszaszerzésében. Az amerikai kormányzat sem zárkózott el a kérés elől. Az amerikai külügyminisztérium 1946. június 31-én értesítette a magyar kormányt, hogy a Nemzeti Bank aranykészlete átvehető. Az 29.985 kg színaranyat, amely 2.696 db aranyrúdból és 40 zsák aranyérméből állt, 1.291 db kis kenderzsákba csomagolták, és három amerikai tehervagonba rakták. Az „aranyvonat” 1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre, ahol a magyar hatóságok ünnepélyes keretek között fogadták. A Nemzeti Bank aranykészlete bőséges fedezetet nyújtott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új pénznem, a forint számára.

1961 – A Szovjetunió felbocsátja a Vosztok-2 űrhajót

A második, embert szállító űrhajó, a Vosztok-2, fedélzetén German Tyitov őrnaggyal tizenhétszer kerülte meg a Földet, s 25 óra 18 percet töltött a világűrben. A feladat annak tanulmányozása volt, hogyan hatnak az emberi szervezetre és a munkalépességre a tartós súlytalanság és hosszabb űrrepülés körülményei. A Vosztok-2 fedélzetéről készültek a Föld felszínét ábrázoló fénykép- és filmfelvételek is. Az űrhajó 1961. augusztus 7-én szállt le.

1962 – Jamaica függetlenné válik

A Karib-tengerben, a Nagy-Antillák azonos nevű szigetét 1494-ben fedezte fel és vette spanyol birtokba Kolumbusz Kristóf. A szigetet 1655-ben az angolok hódították el, 1866-ban angol koronagyarmat lett. 1944-ben kapott részleges önkormányzatot, 1958-tól Brit-Nyugat-Indiai Föderáció része volt. Jamaica 1959-ben teljes önkormányzatot kapott. 1961-ben népszavazást rendeztek az országban, s a lakosság a Föderációból való kilépés mellett szavazott. 1962. augusztus 6-án kikiáltották Jamaica függetlenségét, mint a brit Nemzetközösség tagja. A hetvenes években a szociáldemokrata kormány államosításokat, földreformot hajtott végre, ennek következtében a tőke kivonult az országból. A nyolcvanas években a konzervatívok kerültek hatalomra, akik visszafogták a kubai kapcsolatokat és ismét jó viszonyt építettek ki az Egyesült Államokkal.

1964 – A katolikus egyház nyitott a párbeszédre

Megjelenik VI. Pál pápa első, „Ecclesiam suam” kezdetű enciklikája, amelyben a katolikus egyházfő kifejezte készségét a nem katolikus kereszténységgel való párbeszédre.

1992 – Skinheadek támadják meg a jemeni kulturális attasét Budapesten

Egy kb. huszonöt fős skinhead-csoport Budapesten megtámadta a jemeni követség kulturális attaséját. Rövid időn belül ez volt a második ilyen eset – az előző áldozat egy zairei diplomata volt. A skinheadek legnagyobb feltűnést keltő megmozdulására október 23-án kerül sor. Az 1956-os évforduló ünnepségén nyilas jelképeket viselő bőrfejűek megakadályozták, hogy a köztársasági elnök elmondja beszédét.

2007 – Orosz harci gépek grúz célpontokat támadnak

Két Szu–25-ös típusú harci gép orosz felségjelzéssel behatol Grúzia légterébe, és rakétatámadást hajt végre egy nagy teljesítményű radarállomás ellen Gori városa körzetében.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás