2018. augusztus 19., vasárnap - Huba

Alexander Graham Bell (Fotó: YouTube.com)

96 éve hunyt el az amerikai fizikus, akinek többek között a telefont köszönhetjük

A Gergely-naptár szerint az év 214. napja, az évből még 151 nap van hátra.

1922-ben ezen a napon hunyt el 75 éves korában, Baddeckben (Új-Skócia, Kanada) Alexander Graham Bell, skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója, a siketoktatási rendszer kidolgozója, a National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke. 1876. február 14-én nyújtotta be, majd március 7-én kapta meg a 174.465 számon iktatott szabadalmat, egy „eljárást illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére… a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján”. Mindazonáltal csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”. A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg, aki elkötelezte magát a tudomány és a technológia felé. Szinte gyermekkorától haláláig voltak más találmányai, például már tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.

2018. augusztus 2., csütörtök

A Nap kel: 5 óra 21 perckor, nyugszik: 20 óra 18 perckor.
A Hold kel: 23 órakor, nyugszik: 10 óra 50 perckor.

Névnapok

Lehel, Alfonz, Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Elfrida, Gusztáv, Lél, Mária, Mia, Miett, Mietta, Polli, Regő, Regölő, Regös, Regős, Szerénusz.

Lehel

Magyar eredetű férfinév, a régi magyar Lél személynév későbbi alakváltozata, melynek valószínűsíthető jelentése: „lélek”. Női párja a Lelle. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Roma Holokauszt Emléknapja (Porajmos)

1944-ben az augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszakán több mint háromezer roma foglyot gyilkoltak meg a nácik az auschwitzi haláltáborban. Magyarországon ezen az éjszakán virrasztással emlékeznek az áldozatokra.

Augusztus 2. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1898 – Nagy Ernő
olimpiai bajnok vívó
(† 1977)

1922 – Agárdy Gábor
(er. Arklián Gábor vagy Gabriel Arkalijan)
többek között Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze
(† 2006)

1923 – Simón Peresz
(er. Szymon Perski)
lengyelországi születésű, izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke
(† 2016)

1932 – Peter O’Toole
ír születésű, Oscar-, Golden Globe-, Emmy- és BAFTA-díjas brit színész
(† 2013)

1934 – Maár Gyula
többek között Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező
(† 2013)

1949 – Farkas Bertalan
vadászpilóta, űrkutató, az első magyar űrhajós

1958 – Csere László
Jászai-díjas színművész

1968 – Stefan Effenberg
EB-ezüstérmes, BL-nyertes német labdarúgó

1973 – Ullmann Mónika
színművésznő

1975 – Molnár Tamás
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó

Augusztus 2. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1788 – Thomas Gainsborough
a XVIII. század egyik legjelentősebb angol festőművésze
(* 1727)

1813 – Diószegi Sámuel
református lelkész, botanikus
(* 1761)

1922 – Alexander Graham Bell
skót születésű, amerikai fizikus, tanár, a telefon feltalálója
(* 1847)

1923 – Warren G. Harding
az USA 29. elnöke
(* 1865)

1934 – Paul von Hindenburg
német császári tábornok, első világháborús hadvezér, politikus, Németország köztársasági elnöke
(* 1847)

1945 – Pietro Mascagni
olasz zeneszerző („Parasztbecsület”)
(* 1863)

1976 – Fritz Lang
osztrák származású, német-amerikai filmrendező
(* 1890)

1998 – Szántó Piroska
többek között Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1913)

2004 – Berényi Ferenc
Munkácsy-díjas festőművész
(* 1927)

2004 – Henri Cartier-Bresson
(HCP)
francia fényképész
(* 1908)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely augusztus 2-án történt

i. e. 216 – A cannaei csata

Hannibál karthágói hadvezér legjelentősebb győzelmét aratja a Római Köztársaság haderői ellen.

i. e. 338 – A makedónellenes szövetség döntő vereséget szenved

A makedónellenes szövetség (Thébai, Phokisz, Korinthosz, Akhaia, Athén) Khaironeia mellett döntő vereséget szenved.

1589 – Egy dominikánus megöli III. Henrik francia királyt

III. Henrik, aki a Valois-ház utolsó férfi tagja volt, 1574-ben bátyja, IX. Károly halála után lett Franciaország királya. 1584-ben meghalt a gyermektelen III. Henrik öccse, Anjou Ferenc herceg, a francia örökösödési jog szerint így a trón legközelebbi várományosa ekkor Navarrai Henrik, a protestáns hugenották vezetője. Vele szemben jött létre 1585-ben a katolikus Szent Liga Guise Henrik vezetésével, aki maga is igényt tartott a francia trónra. A liga tevékenységének következtében III. Henrik minden hatalmát elvesztette Franciaországban. 1588 májusában Guise Henrik nagy ünnepléssel vonult be Párizsba. A francia király, aki koronáját féltette, Blois-ba menekült. Ott végre sikerült megtörnie a katolikus rendek túlerejét: Guise Henrik gyanútlanul eleget tett III. Henrik meghívásának, aki 1588. december 23-án, testvérével, Lotharingiai Károly reimsi érsekkel együtt Blois-ban meggyilkoltatta. Ekkor kötött szövetséget III. Henrik a hugenottákkal a Liga által elfoglalt Párizs visszavételére, a város ostroma alatt azonban áldozatul esett Jacques Clément dominikánus szerzetes merényletének.

1802 – Napóleon tovább növeli hatalmát

Bonaparte Napóleon konzul, kihasználva az amiensi békével Franciaországra köszöntő nyugalmat, megváltoztatja a konzulátus alkotmányát. Az augusztus 2-i szenátusi határozat örökös konzullá nevezi ki, s Napóleon azonnal számos reformot vezet be, államfőként széles körű hatalmat biztosít magának. Névleg van ugyan mellette két másik konzul is – Jean Jacques Régis de Cambacér?s és Charles François Lebrun –, ám az ő politikai befolyásuk eleve rendkívül korlátozott.

Az első konzul nevezi ki a hivatalnokokat, az államtanács és a három törvényhozó testület (szenátus, tribunátus, törvényhozó testület) tagjait. Az általános választójog helyébe a cenzusos választás lép. Törvényeket csak az első konzul kezdeményezhet, aki – minisztereivel együtt – senkinek sem tartozik elszámolni. A szenátorokat nem lehet elmozdítani, ők ügyelnek az alkotmány betartására. A szenátus mellett két testület áll. A tribunátus megvitatja a törvénytervezeteket, de nincs döntési joga. A törvényhozó testület elfogadhatja vagy elvetheti a törvényjavaslatokat, ám nem vitathatja meg őket, ezért is kapta a „háromszáz néma” nevet.

A politikai változások mellett Napóleon gazdasági reformokat is keresztülvisz. Közéjük tartozik, hogy felszólítanak minden emigránst, térjen vissza Franciaországba, a forradalom idején ugyanis kb. 140.000 ember hagyta el az országot. Sokan csak puszta életüket tudták megmenteni, másoknak sikerült vagyonukat is külföldre vinniük, Franciaország ezáltal jelentős tőkét veszített. A rendelet a visszatérők vagyonát és munkaerejét kívánja Franciaország javára fordítani. A hazáért szerzett különleges érdemek jutalmazására Napóleon május 19-én megalapítja a Becsületrendet.

1828 – Új uralkodó Madagaszkáron

I. Radama madagaszkári király öngyilkossága után főfeleségét, Ramavo királynét kiáltják ki Madagaszkár királynőjévé, aki I. Ranavalona néven 1861-ben bekövetkezett haláláig uralkodik.

1870 – Franciaország megtámadja Poroszországot, megkezdődik a porosz–francia háború

A „kisnémet” egységet megvalósítani kívánó Poroszország szembekerül Franciaországgal, mivel III. Napóleon országa nem nézi jó szemmel a határai mentén kialakulóban lévő erős államszövetséget.

1903 – Krusevóban felkelés tör ki az Oszmán Birodalom ellen

A macedóniai Krusevóban felkelés tört ki az Oszmán Birodalom ellen, s az elfogadott kiáltvány szorgalmazta, hogy a még más népek igájában sínylődő macedón néprészek egyesült erővel szabadítsák föl területüket.

1914 – Német csapatok vonulnak be Luxemburgba

A Helmuth von Moltke vezérezredes vezette német csapatok bevonulásával Luxemburgba és Belgiumba megkezdődnek az első világháború harci cselekményei. A Német Birodalom szándéka, hogy a Franciaországgal való ellenségeskedés kitörése után az egykori vezérkari főnök, Alfred von Schlieffen tervének megfelelően a kétfrontos háborút egy nyugati offenzívával kezdi meg, és Franciaországot a nem kielégítően biztosított francia-belga határ felől támadja meg. Ezért augusztus 2-án a Német Birodalom ultimátum útján követelte Belgiumtól a jogot, hogy csapatai szabadon átvonulhassanak az országon. Amikor az elutasító válasz Belgiumból megérkezik, a német csapatok már át is lépték a belga határt, megsértve az ország semlegességét.

1932 – Felfedezik a pozitront

Carl David Anderson felfedezi a pozitront, a kozmikus sugárzásban az elektron antirészecskéjét.

1933 – Cserkész világtalálkozó kezdődik Gödöllőn

Megkezdődik a Gödöllőn rendezett 4. Cserkész Világdzsembori, az egyetlen Magyarországon rendezett cserkésztalálkozó.

1934 – Hitler a birodalmi elnök

A 86 éves Paul von Beneckendorff und von Hindenburg államelnök halála után Adolf Hitler birodalmi kancellár átveszi az államfői tisztet is, és ezután a hadsereget saját személyére, nem pedig az alkotmányra esketteti fel. Paul von Hindenburg köztársasági elnök azokat a reményeket, hogy „az alkotmány őre” képes lesz megakadályozni a nemzetiszocialisták 1933. januári hatalomátvételét, nem tudta beváltani.

1940 – A Szovjetunió bekebelezi a balti államokat

A Vörös Hadsereg elfoglalja Besszarábiát, létrejön a Moldáv SZSZK.

1944 – A nácik meggyilkolják az auschwitzi tábor utolsó 3.000 roma foglyát

A roma holokausztról 1972 óta emlékezik meg a világ cigánysága a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként. Az áldozatok többsége nő, gyermek és idős ember volt. Magyarországon ezen az éjszakán virrasztással emlékeznek az áldozatokra. Nemzetközi cigány civil szervezetek 2004-ben kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékeznek a holokauszt roma áldozataira.

1944 – Az összehívott antifasiszta gyűlés kikiáltja a Macedón Köztársaságot

A mai Macedónia területe 1913-ban került Szerbiához és 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság tagországa lett. Az 1944. augusztus 2-án összehívott antifasiszta gyűlés kikiáltotta a Macedón Köztársaságot. Az elfogadott dokumentum ismét leszögezte, hogy a Macedóniához tartozó bolgár és Égei-tengeri területeket egyesíteni kell a szláv Macedóniával, s így létre kell hozni a nagy-macedón birodalmat, Szaloniki fővárossal.

A terület 1945-től a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagállama volt. Macedónia 1991. szeptember 8-án népszavazáson nyilvánította ki függetlenségét, s a hat jugoszláv tagköztársaság közül – Szlovénia és Horvátország után – harmadikként önállósult. A nemzetközi elismerés azonban váratott magára, mert Görögország Macedónia területi követelésétől tartva megakadályozta az új állam felvételét az ENSZ-be. 15 hónapig tartó tárgyalássorozat után 1993. április 8-án az ország Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság néven lett az ENSZ 181. tagállama. 2001 elején albán lázadás robbant ki, a konfliktust 2001 augusztusában nemzetközi segédlettel megkötött megállapodás zárta le, amelynek értelmében a kisebbségek jogait bővítő passzusok kerültek az alkotmányba.

1945 – Befejeződik a potsdami csúcstalálkozó

Potsdamban befejeződik a győztes szövetséges hatalmak, az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetőinek csúcstalálkozója. Clement Attlee, Winston Churchill utóda, Harry S. Truman és Joszif V. Sztálin aláírja a potsdami egyezményt, amely tervbe veszi Németország nácitlanítását és leszerelését, s szabályozza a jóvátételi fizetési kötelezettségeket. Franciaország a konferencia határozataihoz augusztus 7-én hozzájárul.

Június 5-én, a négy szövetséges, „tekintettel a vereségre”, átvette Németországban a legfelsőbb kormányhatalmat, s a legyőzött birodalmat az 1937. évi helyzetnek megfelelően négy megszállási övezetre osztotta fel. Megállapodtak azonban abban, hogy minden kérdésben, amely Németországot mint egészet érinti, közösen és egyhangúlag határoznak. A győztes hatalmak július 17-én, a potsdami konferencián találkoztak, és tizenhárom ülésen terjedelmes határozatokat fogadtak el. Megállapodtak abban, hogy Németországot demilitarizálják, s végrehajtják valamennyi társadalmi intézmény nácitlanítását. Nézeteltérések csupán az állam területének kérdésében merültek fel. Míg a nyugati hatalmak az 1937. december 31-i határok közötti Németországból indultak ki, a Szovjetunió az általa megszállt területekből az Oderától és a Neissétől keletre már átengedett részeket a lengyel közigazgatásnak, s visszautasította a nyugati hatalmak mindennemű beavatkozását Lengyelország, Bulgária, Románia és Magyarország ügyeibe. Egy közvetítő kísérlet után a nyugati hatalmak lemondtak a keleti térséget érintő jogukról. Az Oderától és a Neissétől keletre fekvő területek lengyel közigazgatás alatt maradtak, amíg egy békekonferencia megállapítja a határokat.

1945 – A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.

1958 – Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik Göncz Árpádot

A József Attila-díjas magyar író, műfordító, a Magyar Köztársaság későbbi elnöke az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4. után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében, 1957-ben pedig segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. 1958 májusában letartóztatták, és augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül, de az 1963-as amnesztiával szabadulhatott a fogva tartásból.

1964 – Észak-vietnami őrnaszádok amerikai rombolót támadnak meg a Vietnami-öbölben

Amerikai vezénylet alatt álló dél-vietnami őrnaszádok által a Tonkini-öböl két észak-vietnami szigete ellen július 30-án végrehajtott rajtaütés után augusztus elején két amerikai rombolóra tüzet nyitnak észak-vietnami torpedónaszádok. A tonkini incidens ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak arra, hogy a saigoni Amerika-barát kormány oldalán közvetlenül is beavatkozzon a vietnami harcokba. Augusztus 7-én az amerikai kongresszus olyan felhatalmazást fogadott el, amely szabad kezet adott az elnöknek haderő bevetésére. Az Egyesült Államok már 1964 elején is titkos hadműveleteket folytatott Észak-Vietnam ellen, s ezért az amerikai kormányt felelősség terheli a Vietkong által a saigoni diktatórikus rezsim ellen indított partizánháborúért. Hírügynökségi jelentések mindamellett arra utalnak, hogy „a kommunisták erejének döntő forrása dél-Vietnamban keresendő”. A dél-vietnami kormány fokozódó gyengülése, amelyben közrejátszott az, hogy polgári körökben is nőtt a vele szembeni ellenkezés, az Egyesült Államok délkelet-ázsiai befolyását veszélyeztette. Titkos szabotázsakciókkal, amelyekben az amerikai titkosszolgálat is részt vett, el akarták vágni a Vietkong utánpótlását, el akarták riasztani a hanoi kormányt a dél-vietnami ellenzék támogatásától. A tonkini incidens után az Egyesült Államok 1965 februárjában megkezdi Észak-Vietnam szünet nélküli bombázását.

1971 – A szabadesés szemléltetik a Holdon

Az Apollo–15 űrhajósa, David Scott egy madártoll és egy kalapács leejtésével szemlélteti a szabadesést a Holdon.

1980 – A terror emberéleteket követel Bolognában

A pályaudvar elleni merényletben 80 ember életét veszti és több mint 200 megsebesül. Egy hónappal később, szeptember 26-án Münchenben az októberi népünnepély során végrehajtott bombamerénylet következtében 13 ember hal meg és 219 sebesül meg, részben súlyosan. A merényletek nem meghatározott személyek ellen irányulnak, hanem ártatlanokat sújtanak. A fasiszta jellegű terrorcselekmények felbukkanásának okát a gazdaság válságjelenségeiben keresik.

1990 – Iraki csapatok szállják meg Kuvaitot

Szaddám Huszein Irakja a nyolcvanas évtizedre a Közel-Kelet és a világ egyik legveszélyesebb válsággócává lépett elő. Hosszú és véres háborúja Iránnal a térség teljes destabilizációjával fenyegetett, ezért az arab államok (vallási érdekekből is) támogatták az iraki diktátort ebben a harcban. A támogatás főleg kölcsönök útján, dollárok formájában érkezett, nem utolsósorban Kuvaitból. A háború sikertelen befejezése, értelmetlensége az országot pénzügyi csődbe sodorta; 1990 elejére Irak tartozásai meghaladták a 80 milliárd dollárt.

Huszein nem várta meg a csődöt és vele elkerülhetetlen bukását: előre menekült. A diktátorok utolsó érvét használva, hódítással kívánta megoldani a helyzetet. Ezzel egy csapásra megoldhatónak vélte a gazdasági gondokat, Kuvait hatalmas arany-, olaj-, és pénzügyi tartalékai, illetve az olajárak emelkedése révén. Ugyanakkor népét is újra egységbe forraszthatta az akció. A csődből a bankrablásba menekült`: 1990. augusztus 2-án megindította csapatait a szinte teljesen védtelen Kuvait ellen. A miniállam – hadserege 15 ezer főt számlált, míg Iraké egymilliót – ellenállást alig tanúsított, de az emírnek sikerült elmenekülnie, az aranytartalékhoz Szaddám nem tudott hozzáférni. Irak részéről csakhamar előkerültek a „történelmi érvek”, s ezek alapján Kuvaitot egyszerűen tartományként Irakhoz csatolták.

A diktátor azonban elszámította magát, amikor a szovjet-amerikai szuperhatalmi szembenállás felélénkülésére, Moszkva támogatására bízta magát. A gorbacsovi vezetés már nem vállalta az újabb konfrontációt, s a világ szinte egyöntetűen ítélte el az agressziót. Az ENSZ Irakot gazdasági szankciókkal sújtotta, a Biztonsági Tanács felszólította Husszeint csapatai feltétel nélküli kivonására. Mivel nem engedett, 1991 januárjában kitört a „Sivatagi vihar”, amely rövid idő alatt kisöpörte a megszállókat Kuvaitból, bár nem semmisítette meg támadóerejét.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás