2018. október 18., csütörtök - Lukács

Robert De Niro (Fotó: YouTube.com)

Hetvenöt éves lett ma az Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színészlegenda

A Gergely-naptár szerint az év 229. napja, az évből még 136 nap van hátra.

1943-ban ezen a napon született New Yorkban Robert De Niro (er. Robert Mario De Niro, Jr.), többek között Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, producer, aki tízévesen egy iskolai előadáson lépett először színpadra, majd kamaszkorában Lee Strasberg színiiskolájába került. Első filmszerepét Brian De Palma: Az esküvői party című alkotásában kapta 1969-ben, de világhírnevet igazából az 1974-ben, a Francis Ford Coppola rendezésében készült A Keresztapa II., valamint a két évvel későbbi Taxisofőr hozta meg számára. Ez utóbbiban már második alkalommal dolgozott együtt Martin Scorsese rendezővel, akivel napjainkig eddig nyolc filmet készítettek közösen. A mai napig aktív, drámai alkotásokban és vígjátékokban is remek alakítást nyújt, Hollywood egyik élő legendája.

2018. augusztus 17., péntek

A Nap kel: 5 óra 41 perckor, nyugszik: 19 óra 54 perckor.
A Hold kel: 12 óra 43 perckor, nyugszik: 23 óra 17 perckor.

Névnapok

Jácint, Aminta, Arika, Arikán, Emiliána, Ete, Hetény, Kármán.

Jácint

Görög eredetű férfinév, amely a görög mitológiai név latin Hyacinthus formájából származik. A jácint virág (Hyacinthus orientalis) neve is a mondai alak nevéből származik. Női párja a Jácinta. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Augusztus 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1887 – IV. Károly
magyar és cseh király, I. Károly néven osztrák császár
(† 1922)

1892 – Lichtneckert István
olimpiai bronzérmes tőrvívó
(† 1929)

1935 – Szőke Katalin
kétszeres olimpiai- és Európa-bajnok úszó

1943 – Robert De Niro
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai filmszínész

1948 – Badari Tibor
Európa-bajnok ökölvívó, edző
(† 2014)

1952 – Nelson Piquet
világbajnok brazil Forma-1-es autóversenyző

1957 – Sas Tamás
Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, forgatókönyvíró, filmproducer

1960 – Sean Penn
Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész

1970 – Kovács István
(Kokó)
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, sportriporter

1977 – Thierry Henry
világ- és Európa-bajnok, Konföderációs Kupa- és UEFA Szuperkupa-győztes francia labdarúgó

Augusztus 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1657 – Robert Blake
brit admirális, Oliver Cromwell támogatója, a brit flotta fejlesztője
(* 1599)

1786 – Nagy Frigyes
porosz király
(* 1712)

1809 – Matthew Boulton
angol mechanikus
(* 1728)

1929 – Benedek Elek
író, meseíró, újságíró, országgyűlési képviselő
(* 1859)

1955 – Fernand Léger
francia kubista festőművész
(* 1881)

1987 – Rudolf Heß
náci politikus, birodalmi vezető, háborús főbűnös
(* 1894)

1990 – Abody Béla
József Attila-díjas író, újságíró, humorista, műkritikus
(* 1931)

2007 – Spéter Erzsébet
mecénás
(* 1915)

2012 – Bogár Pál
Európa-bajnok magyar kosárlabdázó, olimpikon
(* 1927)

2015 – Paskai László
ferences szerzetes, bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely augusztus 17-én történt

1245 – IV. Béla átértékeli keleti külpolitikáját

IV. Béla veje, Rosztyiszláv magyar haderőtől is támogatva a Szan folyó menti jaroszlávi csatában vereséget szenved Danyilo halicsi fejedelemtől. IV. Béla a tatárok újabb támadásától tartva meg kívánta erősíteni a keleti végeket. Rosztyiszláv a mongolok elől menekült Magyarországra, ahol IV. Béla hozzáadta Anna nevű leányát. A magyar király olyan uralkodót akart Halics (a mai Ukrajna) élére állítani, aki a szövetségese. (Ebben követte apja, II. András elképzeléseit, aki szinte minden évben hadjáratot indított az ország ellen.) Rosztyiszláv megfelelő jelöltnek tűnt, Danyilo azonban meghiúsította Béla elképzeléseit. A vereség nyomán a magyar király felhagyott a halicsi magyar beavatkozásokkal, a győztessel pedig szövetséget kötött.

1487 – I. Mátyás bevonul Bécsújhely városába

Az osztrák-magyar háború 1482-ben tört ki. A Mátyás és III. Frigyes közötti feszültség régóta tapintható volt, a császár ugyanis igényt tartotta a magyar trónra, támogatta a magyar király ellenfeleit. Mátyás viszont többször átengedte a török portyázó csapatokat az osztrák területekre. A magyar király legfőbb célja a császári trón megszerzése volt. Ennek érdekében fegyverrel akarta a Habsburgokat térdre kényszeríteni. Ezért elfoglalta Bécset, és Bécsújhely megszerzésével ölébe hullott Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része is.

1543 – Szulejmán szultán elfoglalja Tata várát

Buda 1541-es elfoglalása után az oszmánok fokozatosan szélesítették ki a Hódoltság területét, és számolták fel a magyar végvárakat. 1543-ban több dunántúli várat ostromoltak sikeresen. Elfoglalták Siklóst, Pécset, Esztergomot, Székesfehérvárt, és Tatát.

1599 – Fejedelmi válás

VIII. Kelemen pápa felbontja Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és Mária Krisztierna Habsburg főhercegnő házasságát.

1848 – Megszűnik az 1841 óta fennálló Yucatáni Köztársaság

Az ország korábbi elnöke, Miguel Barbachano bejelenti az újraegyesülést Mexikóval.

1849 – Arad orosz kézre kerül

Damjanich János tábornok átadja Arad várát az oroszoknak, és a III. Hadtesttel-mintegy 8 ezer fő-leteszi a fegyvert.

1867 – A Magyar Újság közli Kossuth Lajos levelét

A Magyar Újság közli Kossuth Lajosnak a jászladányi kerület választóihoz írott levelét, melyben megindokolja, miért nem vállalja el a kerület által felajánlott képviselői állást, s miért nem tér vissza Magyarországra.

1884 – Átadják a forgalomnak a budapesti Keleti pályaudvart

A dualizmus kori magyar vasúti fejlődés a pályaudvarokat is elérte. Az eklektikus építmény több művész alkotása. A fogadóépületet Rochlitz Gyula, a csarnokszerkezetet Feketeházy János tervezte. A szobrokat Bezerédy Gyula, a freskókat Lotz Károly és Than Mór készítette.

1916 – Megkötik a bukaresti egyezményt

A titkos egyezményben Románia csatlakozik az antanthatalmakhoz, ennek fejében területgyarapítási ígéreteket kap.

1919 – Letartóztatják Stromfeld Aurélt

Ellenforradalmi tiszti különítmény Siófokon (Somogy vm.) letartóztatja a Vörös Hadsereg volt vezérkari főnökét.

1930 – Megjelenik a Népszavában Garami Ernő cikke

A cikk címe Ki az utcára! és röpirat formában is terjesztik.

1932 – Az első magyarországi villamosított vasútvonal átadása

A Budapest-Hegyeshalom útvonalon a Kandó-féle villanymozdony közlekedik.

1945 – Létrejön az Indonéz Köztársaság

Indonézia a Délkelet-Ázsiát Ausztráliával összekötő szigetvilág öt nagy és tízezernél is több kisebb szigetén, ötezer kilométer hosszan húzódik. A föld egyik legrégebben lakott területe a XVII. század elején került holland uralom alá. A II. világháborúban a japánok megszállták az országot. A német fasizmus szétzúzásával, a japánok kapitulációs ajánlatával és a régi gyarmatosítók távollétében kialakult kedvező nemzetközi és belső helyzetben 1945. augusztus 17-én kikiáltották az Indonéz Köztársaságot, az államfő Sukarno lett. 1966-ben egy elvetélt kommunista puccskísérlet után a hadsereg élén álló Suharto tábornok vette át a hatalmat, aki előbb kormányfő, majd 1968-ban államfő lett. E tisztére 1998-ig hétszer választották újjá, de 1998. május 21-én 32 hatalomban töltött év után az országot sújtó gazdasági válság, a személyi politikája és korruptsága kiváltotta elégedetlenség miatt távoznia kellett.

1947 – A szentendrei tömeggyilkosság

A szentendrei tömeggyilkosság hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat volt 1947-ben, valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő pilisi (pontosabban visegrádi-hegységi) erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken. A bűncselekmények két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt.

1960 – Gabon kikiáltja függetlenségét

Gabon az Egyenlítő mentén, Afrika nyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekszik. Területén a XV. században alakult ki a Loango bantu állam, a partvidéken ugyanekkor jelentek meg a portugálok. Őket a hollandok, majd 1835-től a franciák követték, akik a XIX. század végére szerződések révén az egész területet megszerezték, és előbb Francia-Kongóhoz, majd 1910-ben Francia Egyenlítői-Afrikához csatolták. Gabon 1958-ban belső autonómiát kapott, majd 1960. augusztus 17-én elnyerte teljes függetlenségét. Az ország első elnöke Léon m’Ba lett 1967. november 28-án bekövetkezett haláláig.

1977 – Hajóval a jégen át

Az Arktyika orosz atomjégtörő a tengerhajózás történetében először áttöri az Északi-sarki medence jégpáncélját és eljut a sarkra.

1977 – A budapesti Népligetben megnyitják a Planetáriumot

A színházszerű intézmény elsősorban a csillagászati témájú ismeretterjesztés, oktatás és szórakoztatás céljait szolgálja. A legtöbb planetárium fő jellegzetessége a belülről pontosan félgömb alakú kupola. Erre vetítik ki az égbolt csillagait, a bolygókat és egyéb égitesteket. A vetítést egy speciális planetárium-gép végzi, lehetővé téve az égbolt ábrázolását a Föld bármely pontjának és bármely időpontnak megfelelően.

1987 – Rudolf Hess önkezével vet véget életének

A háborús bűnösök spandaui börtönében, 93 éves korában öngyilkos lesz Rudolf Hess, Adolf Hitler egykori „helyettese”. Hesst, miután 1946-ban, Nürnbergben a béke elleni összeesküvés és támadó háború tervezése és végrehajtása vádjával életfogytiglani börtönre ítélték, más náci bűnösökkel együtt 1947-ben az átépített berlini börtönbe szállították. Amióta 1966-ban húszéves börtönbüntetésének letöltése után szabadlábra került Baldur von Schirach és Albert Speer, így Hess maradt az egyetlen fogoly. Humanitárius okokra hivatkozva több ízben is kegyelmet kért, de ezt a Szovjetunió ellenállása miatt mindig elutasították. Hess haláláig folytatódtak a spekulációk, hogy Hitler fasiszta rezsimjében tulajdonképpen mi volt a szerepe és mekkora volt a hatalma.

1996 – Lágymányoson felszentelik a Magyar Szentek Templomát

A templom, az ELTE új központjának közelsége miatt az ifjúság lelki központja lett. A templom eredetileg az Expo vatikáni pavilonjának készült, de építése a világkiállítás lemondása után is tovább folytatódott, s Török Ferenc Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály, Ybl-díjas építész tervei alapján készült. A Petőfi-híd budai hídfőjénél lévő telket a Világkiállítási Programiroda adta ingyenes használatba az egyháznak. Az építkezés anyagi fedezetét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye biztosította, bár a Vatikán erkölcsi és anyagi támogatásán kívül magyar, illetve külföldi hívek is hozzájárultak a költségekhez. A felszentelést Paskai László bíboros, prímás, Angelo Acerbi apostoli nuncius és Göncz Árpád államfő jelenlétében végezte el.

1996 – Elindul az űrbe az első francia űrhajósnő

Claudie Andre-Deshays első francia űrhajósnőként a Szojuz TM–24 űrhajóval elindul a Mir űrállomásra.

2017 – Terrortámadás Barcelonában

Délután a turisták egyik közkedvelt sétálóutcáján, a Las Ramblason, majd másnap a hajnali órákban az onnan közel 120 km-re délnyugatra lévő Cambrils egyik tengerparti sétányán az Iszlám Állam merénylői autóval hajtottak a gyalogosok közé. A két terrortámadásban több mint százan megsérültek, tizenöten pedig életüket vesztették.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás