2018. április 22., vasárnap - Csilla, Noémi

Karacs Teréz

Kétszáztíz évvel ezelőtt született a magyar nőnevelés egyik jelentős alakja

A Gergely-naptár szerint az év 108. napja, az évből még 257 nap van hátra.

1808-ban ezen a napon született Pesten Karacs Teréz pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője, aki először az 1846. szeptember 8-án megnyílt miskolci református nőnevelő intézet igazgatónője volt, ahol nemcsak nemesi származású, hanem polgári lányok is tanulhattak, és évente hat szegényebb sorsú diák ingyen tanulhatott. Később Kolozsváron és Kiskunhalason is tanított. 1885-ben Békésre költözött unokaöccséhez, Környey Lajos ügyvédhez, ekkor bal keze már lebénult. 84 évesen itt érte a halál 1892. október 7-én, a békési temetőben helyezték örök nyugalomra.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2018. április 18., szerda

A Nap kel: 5 óra 49 perckor, nyugszik: 19 óra 38 perckor.
A Hold kel: 7 óra 32 perckor, nyugszik: 22 óra 28 perckor.

Névnapok

Andrea, Ilma, Aladár, Apolló, Hermina, Lambert, Uzor, Verner.

Andrea

A női név az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja. Régen nem volt ismert név sem Magyarországon, sem külföldön (bár Angliában 1617-ben felbukkan). Népszerű a XX. században lett, 1967-ben már a 8. leggyakoribb női név volt, a 80-as években pedig már a 3. helyen állt a Katalin és az Anita mögött. Az 1990-es években is igen gyakori név volt, a 2000-es években népszerűsége némileg csökkent, ekkor a 62-94. leggyakoribb női név volt.

Ilma

A női név Vörösmarty Mihály alkotása „Csongor és Tünde” című művében, talán a Vilma rövidítéseként. Egyúttal finn név is, ami szintén XIX. századi alkotás, jelentése levegő, ég, világ. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Műemlékvédelmi Világnap (Nemzetközi Műemléki Nap)

Az UNESCO ICOMOS Szervezetének javaslatára nyilvánították április 18-át Nemzetközi Műemléki Nappá, amelyet először 1984-ben ünnepeltek. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

Rádióamatőr Világnap

2007 április 18-án alakult meg a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetség (IARU), erre emlékezve hívták életre a mai napra a világnapot. Az évfordulót minden évben az IARU az összes tagszervezete megünnepli a világ több mint 150 országában.

Április 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1694 – Ambrózy György
(Ambrosius György)
evangélikus prédikátor, szuperintendens
(† 1746)

1772 – David Ricardo
brit üzletember, politikus, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja
(† 1823)

1805 – Vidos József
nemzetőr parancsnok, kormánybiztos
(† 1849)

1808 – Karacs Teréz
pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője
(† 1892)

1863 – Leopold von Berchtold gróf
osztrák politikus, az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere
(† 1942)

1923 – Sidó Ferenc
kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok asztaliteniszező
(† 1998)

1942 – Jochen Rindt
osztrák autóversenyző, a Forma-1 egyetlen posztumusz világbajnoka
(† 1970)

1947 – James Woods
Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész

1956 – Eric Roberts
amerikai színész, Julia Roberts színésznő bátyja

1976 – Melissa Joan Hart
amerikai színésznő

Április 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1779 – Fazola Henrik
német születésű, Egerben működő lakatosmester, vasgyár-tulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon
(* 1730 körül)

1846 – Jankovich Miklós
könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész, az MTA tagja
(* 1772)

1873 – Justus von Liebig
német kémikus
(* 1803)

1898 – Gustave Moreau
francia festőművész, a szimbolizmus képviselője
(* 1826)

1936 – Ottorino Respighi
olasz zeneszerző
(* 1879)

1947 – Jozef Tiso
szlovák pap, politikus, köztársasági elnök
(* 1887)

1955 – Albert Einstein
német születésű fizikus, Nobel-díjas , a relativitáselmélet kidolgozója
(* 1879)

1959 – Szabédi László
(er. Székely László)
erdélyi magyar költő, egyetemi professzor, a Bolyai egyetem tanszékvezető tanára
(* 1907)

1974 – Marcel Pagnol
francia író, drámaíró, akadémikus
(* 1895)

2000 – Pártos Erzsi
színművésznő, Érdemes Művész
(* 1907)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 18-án történt

1598 – Mária Krisztierna átveszi az uralmat Erdélyben

Báthory Zsigmond lemondása után az erdélyi rendek felszólítására felesége, Mária Krisztierna átveszi az uralmat a fejedelemségben.

1616 – Házasságot köt I. Rákóczi György

Sárospatakon házasságot köt I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna.

1701 – I. Lipót utasítására letartóztatják II. Rákóczi Ferencet

II. Rákóczi Ferenc herceg az 1697-ben levert hegyaljai parasztfelkelés, s a véres megtorlások után, híveinek unszolására 1700-ban cselekvésre szánta el magát és XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A francia megbízott azonban elárulta őt a Habsburgoknak, akik – I. Lipót Habsburg császár utasítására – 1701-ben a nagysárosi kastélyban letartóztatták a hűtlenséggel vádolt herceget, majd Bécsújhelyen május 29-én a várbörtönbe zárták. Vele együtt fogták el Szirmay Istvánt, Vay Ádámot, Lászlót és Mihályt. A herceg ügyében összeült különbíróság megállapította a hűtlenség elkövetését és az ügyész fej- és jószágvesztésre szóló ítéletet kért.

Forrás: Wikipédia

II. Rákóczi Ferenc
(Forrás: Wikipédia)

1701. november 7-én azonban II. Rákóczi Ferenc felesége, Sarolta Amália (hessen-rheinfelsi hercegnő) segítségével megszökött a börtönből. A szökésben közvetve részt vett I. Lipót jezsuita gyóntatója és több udvari személy is, akik Rákóczi kivégzése esetén európai diplomáciai bonyodalmaktól féltek. A szökésben közvetlenül részt vett Gottfried Lehmann kapitányt – ő volt a parancsnoka a Rákóczit őrző dragonyos szakasznak – a császári törvényszék halálra ítélte és 1701 végén kivégezték. Szökése után Rákóczi Lengyelországba menekült (1701. november 25.), s 1703-ban a kurucok onnan hívták haza a felkelés vezetésére.

1832 – Megjelenik a „Magyar Játékszínrül”

Széchenyi István „Magyar Játékszínrül” című munkája megjelenik Pesten.

1855 – Angol-sziámi kereskedelmi egyezményt írnak alá

Az angolokkal kötött, vámkedvezményeket tartalmazó kereskedelmi egyezmény bizonyítja, hogy IV. Rama sziámi király reálisan értékelte a délkelet-ázsiai helyzetet. A kereskedelemre és a külföldi befolyásra irányuló engedmények megelőzik, hogy Nagy-Britannia erőszakosan foglalja el az országot. Rama, akire a nyugati nagyhatalmak sikerei mély benyomást tesznek, teret enged a kulturális befolyásnak is. Megengedi nyugati hittérítők és tanítónők működését országában. E tanítónők egyike önéletírásával népszerűsíti Sziámot Európában.

1906 – Pusztító földrengés rázza meg San Francisco városát

Helyi idő szerint 1906. április 18-án, kedden reggel 5.12-kor nagy erejű földrengés rázta meg San Francisco városát és az USA Észak-Kalifornia partvidékét. A rengés ereje 7,7 és 8,25 közöttire tehető az MMS-skálán, de a legszélesebb körben elfogadott becslés szerint 7,9-es erősségű volt. Epicentruma a nyílt tengeren, nagyjából 3 km-re volt a várostól, közel Mussel Rock-hoz. A rengés a Szent András-törésvonal mentén haladt észak és déli irányba egyaránt, 477 km-en keresztül, így Oregontól Los Angeles-ig, illetve a kontinens belseje felé Nevadáig érezhető volt. A földrengést, valamint az azt követő tűzvészt az Amerikai Egyesült Államokat ért legnagyobb természeti katasztrófák között tartják számon, amelynek több mint háromezren estek áldozatául. Az anyagi károk a 2005-ös Katrina hurrikán pusztításához mérhetők, San Francisco nagy rész romba dőlt.

Forrás: Wikipédia

Arnold Genthe híres fotója a Sacramento Street-ről a földrengés után
(Forrás: Wikipédia)

1930 – A BBC ezen a napon nem sugároz híreket

A BBC bejelenti, hogy „Ma nincs hír”. Helyette egész nap zongorazenéket játszanak le.

1946 – A Népszövetség hivatalosan feloszlatja magát

A hivatalos nevén Nemzetek Szövetsége gyakorlatilag már 1939-ben megszűnt működni. A szervezet az 1946. április 8-18-ig tartó ülésszakot lezáró kalapácsütéssel szűnt meg, amelyet Lord Robert Cecil brit diplomata végzett el, aki egyébként 1923-1946-ig töltötte be az NSZ elnöki tisztét. A Népszövetség helyébe az 1945. június 26-án San Franciscóban megalakult ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) lépett.

A Népszövetséget az első világháborúban győztes nyugati hatalmak hozták létre, s első közgyűlését 1919. június 28-án tartotta. Legfőbb szerve a valamennyi tagállam képviselőjéből álló közgyűlés volt. Az operatív teendőket az állandó és változó tagokból álló tanács, illetve a Titkárság intézte. A Népszövetségbe később a legyőzött államokat is felvették, így volt Magyarország is 1922-től 1938-ig a szervezet tagja.

A szövetség egyik megálmodójának, Woodrow Wilson amerikai elnöknek azonban nem sikerült az első világháború sorsát tulajdonképpen eldöntő USA törvényhozóit meggyőzni a Népszövetség szükségességéről és így az Egyesült Államok sohasem lett a szervezet tagállama. A versailles-i vesztesek közül Németország 1933-ban kilépett, később többek követték a példáját, így Olaszország és Magyarország is. Japán szintén 1933-ban fordított hátat a Népszövetségnek, míg a Szovjetuniót 1939-ben maga a szervezet zárta ki soraiból a Finnország elleni agresszió miatt.

A Népszövetség a nagyhatalmi összhang hiánya miatt nem válhatott a béke és biztonság, a nemzetközi együttműködés hatékony eszközévé, mert a vitás kérdések megoldása helyett, az I. világháború utáni torz békerendszer, a status quo minden áron történő fenntartására törekedett, s így természetesen képtelen volt az új világégés megakadályozására.

1951 – Létrejön a Montánunió

A hat szerződő fél: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői Párizsban aláírják az Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló szerződést. A Montánunió – amelynek megalakulása Robert Schuman, francia külügyminiszter javaslataira vezethető vissza – az alapja egy közös szén- és acélpiacnak és az első lépés az európai egyesülés felé. Az ötven évre kötött szerződés olyan közös vámrendszert irányoz elő, amelyben a belső vámok megszűnnek, kifelé pedig a tagországok kiegyenlítik vámjaikat. Emellett a szerződő felek a bánya- és kohóipar számára olyan versenyt irányoznak elő, amely kiküszöböli a kölcsönös korlátozásokat és a versenyre zavaróan ható támogatásokat. A Főhatóság, mint a Montánunió legfontosabb szerve Európában először nemzetek fölötti felségjogokat kap. A szerződés 1952. július 25-i hatályba lépése megszünteti a Nemzetközi Ruhr Hatóság és minden szövetséges ellenőrző szerv tevékenységét. A Montánunió jelentős mértékben javítja az európai együttműködést.

1955 – Elkezdődik a bandungi konferencia

Bandungban megrendezik az ázsiai és afrikai államok első nagy konferenciáját, amelyen az egykori gyarmatok kifejezik együttműködési készségüket és azt az óhajukat, hogy beleszóljanak a világpolitikába. A bandungi értekezleten 23 ázsiai és 6 afrikai ország 340 küldötte vesz részt. Ezek mind semleges, illetve el nem kötelezett országok.

Az értekezleten a gyarmati rendszer – „bűn, amelynek gyorsan véget kell vetni” – és ennek következményei ellen fordul; önrendelkezési jogot követel az észak-afrikai népeknek, különösen Algériának, amely harcol függetlenségéért. Elítéli a faji megkülönböztetést és elmarasztalja Franciaországot (az algériai háború miatt) és Dél-Afrikát. A résztvevők hitet tesznek a világbéke mellett és sürgetik a tömbök közötti megegyezést, a nukleáris fegyverek betiltását és megsemmisítését, az általános leszerelést. A résztvevők állást foglalnak a baráti együttműködés mellett és készek tolerálni a társadalmi struktúra és ideológiai kötöttség tekintetében mutatkozó eltéréseket. A hidegháború körülményei között az aktív semlegesség útját keresik maguknak.

Az értekezlet fogalmazza meg első ízben a harmadik világbeli államok olyan közös politikájának a koncepcióját, amely a közös gyarmati múltra és a fejlődésbeli lemaradás meg kizsákmányoltatás ebből fakadó problémáira, a közös eljövendő feladatokra és arra az igényre épül, hogy egyenjogú helyzetet foglaljanak el az uralkodó hatalmak mellett.

1980 – Zimbabwe elnyeri függetlenségét

Zimbabwe elnyeri Nagy-Britanniától függetlenségét. A februárban megrendezett választáson, 1979 után a második olyan választásokon, amelyeken feketék is részt vehettek, a Robert Mugabe vezette ZANU (Zimbabwe Afrika Nemzeti Szövetség) szerezte meg a fekete bőrű választók szavazatainak 63,9 százalékát. A fehérek külön voksoltak, a 100 parlamenti képviselő közül 20-at ők választottak. A fehér kisebbség 1979-ig meg tudta őrizni uralmát. 1975-ben Ian Smith miniszterelnök egyoldalúan kikiáltotta Rhodesiának Nagy-Britanniától való függetlenségét, de ezt egyetlen állam sem ismerte el. Az ENSZ szankciókat rendelt el Rhodesia ellen, de ezeket Portugália (Mozambik) és Dél-Afrika nem tartotta meg, és sok cég kijátszotta. A fekete pártok a ZAPU (Zimbabwe Afrikai Népi Szövetség) és a ZANU gerillaháborút indított a fehér uralom ellen. Amikor Mozambik és Angola függetlenné vált (1975. XI. 11.), Dél-Afrika leállította a katonai támogatást, az Egyesült Államok pedig nyomást gyakorolt Rhodesiára, így Smith kormánya elszigetelődött. Végül kénytelen volt elfogadni a fekete többségi kormányzat elvét.

1981 – Megnyitja kapuit a szocialista Magyarország első játékkaszinója

Budapesten, a Hilton Szállodában megnyílt a szocialista Magyarország első játékkaszinója. A Casinos Austria hálózatához tartozó szórakozóhely 1999-ben bezárt, de azóta már számos kaszinó működik az országban.

1982 – Felavatják az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot

A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című körképe.

Fotó: szeged.varosom.hu

Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
(Fotó: szeged.varosom.hu)

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás