2018. november 15., csütörtök - Albert, Lipót

Francisco de Goya

190 évvel ezelőtt hunyt el a spanyol festő- és grafikusművész, a legsokoldalúbb és legegyénibb művészek egyike

A Gergely-naptár szerint az év 106. napja, az évből még 259 nap van hátra.

1828-ban ezen a napon hunyt el 82 éves korában, Bordeaux-ban Francisco de Goya (er. Francisco José de Goya y Lucientes) spanyol festő- és grafikusművész, a spanyol festészet Murillóval végződő virágzási korszaka után az utolsó nagy spanyol mester. A XVIII. század fordulóján a barokk és a rokokó művészet folytatója, majd a romantika jegyei is mutatkoznak nála, teljes művészetének számos darabja oly annyira kifejező és előre mutató, hogy ő lesz a modern festészet egyik atyja, ihletet merítenek belőle a francia impresszionisták (köztük Manet) és a német expresszionisták.

2018. április 16., hétfő

A Nap kel: 5 óra 52 perckor, nyugszik: 19 óra 35 perckor.
A Hold kel: 6 óra 29 perckor, nyugszik: 20 óra 1 perckor.

Névnapok

Csongor, Áhim, Bánk, Bános, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Bernadett, Bernadetta, Bernarda, Bernardina, Cecil, Cecilián, Detti, Enikő, Joachim, Joáhim, Joakim, József, Lambert, Lamberta, Tercia, Zonga, Zongor.

Csongor

Török eredetű régi magyar személynév, jelentése: vadászmadár. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években azonban már a 60-75. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország: A Holokauszt Áldozatainak Emléknapja

1944. április 16-án hajnalban Kárpátalján megkezdődött a magyar zsidóság gettókba kényszerítése. Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében ezért 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a magyarországi középiskolákban a holokausztról. Budapesten 2003-tól az Élet menete felvonulással emlékeznek meg a vészkorszak áldozatairól.

Április 16. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1682 – John Hadley
angol matematikus, csillagász, ő tökéletesítette a Newton-féle tükrös távcsövet
(† 1744)

1820 – Dobay József
honvéd ezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya
(† 1898)

1838 – Wagner Sándor
festőművész
(† 1919)

1885 – Weiner Leó
Kossuth-díjas zeneszerző, Kiváló Művész
(† 1960)

1889 – Charlie Chaplin
(er. Charles Spencer Chaplin)
angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer
(† 1977)

1896 – Makláry Zoltán
Kossuth-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1978)

1932 – Polyák Imre
olimpiai- és világbajnok birkózó, a Nemzet Sportolója
(† 2010)

1960 – Pierre Littbarski
világbajnok német labdarúgó, edző

1963 – Gesztesi Károly
(er. Tóth Károly)
színművész

1971 – Schobert Norbert
fitnesz-edző, üzletember

Április 16. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1828 – Francisco de Goya
spanyol festőművész
(* 1746)

1830 – Katona József
drámaíró, költő
(* 1791)

1850 – Marie Tussaud
(er. Marie Grosholtz)
francia viaszöntőnő, a londoni Madame Tussaud Panoptikum alapítója
(* 1761)

1970 – Váci Mihály
Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
(* 1924)

1970 – Veres Péter
Kossuth-díjas író, politikus, honvédelmi miniszter
(* 1897)

2009 – Rózsa-Flores Eduardo
bolíviai-magyar katona, színész, író, költő, publicista
(* 1960)

2010 – Popper Péter
pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár
(* 1933)

2012 – Palásthy György
Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, Érdemes Művész
(* 1931)

2012 – Polónyi Gyöngyi
színművésznő
(* 1942)

2015 – Ambrus Tamás
válogatott vízilabdakapus
(* 1964)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 16-án történt

1514 – Bakócz Tamás közzéteszi a pápa keresztes hadjáratot hirdető bulláját

Bakócz Tamás bíboros, Esztergom érseke, pápai legátusként közzéteszi X. Leó pápa törökök ellen keresztes hadjáratot hirdető bulláját. A keresztes hadak vezetésére Dózsa György kap megbízást.

1607 – Megalapítják Jamestown-t

Virginia gyarmatosítása akkor kezdődik, amikor az 1606-ban alapított London Társaság hajói kikötnek a Chesapeake-öbölben, Észak-Amerika keleti partjainál. Május 24-én a Roanoke-szigettől északra meglapítják Jamestown városát, az angolok első állandó települését Észak-Amerikában. A kezdetekre jellemző bizonytalanságok után az anyaországból kormányzót küldenek ki a kolónia igazgatására, aki mellé virginiaiakból összeállított tanácsot állítanak. A politikai viszonyok stabilizálódnak és a nyugat-indiai dohány 1612-ben meginduló termesztésével Virginia gazdasági hasznossága is bizonyossá lesz. A dohánytermesztés olyan sikeres, hogy hamarosan monokultúrává válik.

1865 – Deák Ferenc megjelenteti a „húsvéti cikket”

Az 1861. évi sikertelen birodalmi reform után az udvar maga is átmenetinek tekintette a parlament nélküli kormányzást. 1863-ban ismét a konzervatívokat, gróf Apponyi Györgyöt kérték fel egy megegyezéses javaslat elkészítésére. Apponyi emlékiratában az 1848 áprilisi törvényeket tekintette kiindulópontnak, de a had-, kül- és pénzügyeket már közös ügyeknek javasolta. Ezeket delegációk intézték, illetve ellenőrizték volna. Apponyi javaslata lényegében az 1867. évi kiegyezést fogalmazta meg. A császár – miután megtudta, hogy Apponyi Deák Ferenccel is érintkezésbe lépett – megvonta a gróftól a megbízást.

Forrás: Wikipédia

Deák Ferenc
(Forrás: Wikipédia)

A bécsi udvar ekkor még azt az osztrák álláspontot fogadta el, amely szerint a magyarok eljátszották történelmi jogaikat az 1848-49. évi felkeléssel. Sőt, történelmi érvekkel igyekeztek bizonyítani, hogy a magyarok – elfogadva 1687-ben a Habsburgok örökösödését – maguk mondtak le az uralkodó kiválasztásának jogáról. Az udvar és a magyar politikai vezetés huzavonájának következő állomása 1865. tavasza volt.

Húsvét vasárnapján közölte a Pesti Napló – név nélkül – Deák Ferenc cikkét, amely később „húsvéti cikk” néven vált egy korszakforduló ismert dokumentumává. Nagyon kevesen tudták, hogy a cikk mögött már hosszas osztrák-magyar bizalmas tárgyalások álltak, s most nyíltan is meg kellett fogalmazni a magyar álláspontot. „Egyik cél tehát – írta – a birodalom szilárd fennállása, amit nem kívánunk semmi más tekintetnek alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek […], melyekből többet elvenni, mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem célszerű.” Deák ebben az írásában fejtette ki első ízben, miként képzeli el az 1848-as törvények módosítását úgy, hogy a birodalmi egység és a magyar önállóság követelményeit a lehetőség „összhangzásba” hozza.

1871 – A Német Birodalmi Gyűlés elfogadja az egységes Németország alkotmányát

Miután 1871 elején létrejött az egységes Németország, ezt az alkotmányban is rögzítették. Az alaptörvényt a Német Birodalmi Gyűlés 1871. április 16-án fogadta el, s május elején lépett életbe. Ezzel Németország 25 állam és Elzász-Lotharingia alkotta szövetségi állammá alakult, közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), a Birodalmi Gyűlés (Reichstag), államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a birodalmi kancellár kezében összpontosult. Ő volt az egyetlen felelős miniszter, egyúttal a porosz miniszterelnöki tisztet is betöltötte, s nem a törvényhozásnak, hanem a császárnak volt felelős. Az első kancellár Otto von Bismarck lett.

Forrás: Wikipedia

Otto von Bismarck
(Forrás: Wikipedia)

1922 – Rapallóban egyezményt írnak alá

A genovai világgazdasági konferenciával egy időben Rapallóban az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság és Németország egyezményt írnak alá. A rapallói egyezmény, amely a jóvátételi követelésekről való lemondást tartalmazza, a két állam egymáshoz való közeledését mozdítja elő. Németország nagyobb mozgási szabadságra tesz szert Franciaországgal és Nagy-Britanniával szemben, melyek a jóvátételi fizetések kérdésében hajthatatlanok maradnak, a Szovjet Köztársaság, viszont a rapallói egyezmény révén részesül első ízben nemzetközi elismerésben. Németországban a szovjet köztársasághoz való közeledést kezdetben elutasították. A genovai világgazdasági konferencián azonban a szovjetre nyomást gyakorolnak, a háború előtti cári adósságok elismerésére, s utaltak arra a lehetőségre, hogy Németországgal szemben esetleg jóvátételi követeléseket támaszthatna. A Németországra nehezedő terhek fokozásának fenyegetése hozzájárul az egyezmény megkötéséhez.

1941 – Behívják az első munkaszolgálatosokat

Az 1939:IV. tc., az ún. második zsidótörvény hatálya alá eső személyeket rendfokozat nélkül munkaszolgálat teljesítésére kötelezték még akkor is, ha korábban tiszti, altiszti vagy tisztesi rendfokozatuk volt. 1941 őszén a tíz munkaszolgálatos zászlóaljhoz sorolt századok egy része tábori munkásszázad volt, ide osztották be a 18-42 év közötti zsidókat. Az ún. különleges munkásszázadokba kerültek az ugyanilyen korosztályú, de „nemzethűség szempontjából” megbízhatatlannak tartott munkaképes férfiak. A munkaszolgálatos századok harmadik válfaját a nemzetiségi alakulatok képezték, ide főleg román, majd később szerb, horvát és ruszin nemzetiségieket osztottak be.

1942 tavaszán a 2. hadsereg mozgósításához zsidók ezreit vezényelték a frontra a „muszos” századokba. A munkaszolgálatosok silány élelmezés mellett, kiszolgáltatva a felvigyázó „keret” brutális bánásmódjának, leginkább műszaki munkát végeztek, lövészárkokat, akadályokat, bunkerokat készítettek. Sok halálos áldozattal járt az aknaszedés. 1944 márciusában a zsidó munkaszolgálatosok létszáma 63 ezer fő volt. A német megszállás után kb. 22 ezerrel növelték az állományt a haditermelés fokozása érdekében, a német katonai és gazdasági szervek követelésére. A nyilasuralom idején, a nyugati határszélen kb. 35 ezer munkaszolgálatos dolgozott, közülük kb. 11 ezren elpusztultak.

Forrás: ArchívNet.hu

Munkaszolgálatosok nemzetiszín karszalagos civil ruhában 1942 őszén, Gödöllőn
(Forrás: ArchívNet.hu)

1944 – Megkezdődik a magyar zsidóság deportálása

Miközben az újságokban naponta újabb zsidó rendeletek jelentek meg, Adolf Eichmann április 7-én a minisztériumban találkozott a belügyi államtitkárokkal, valamint a csendőrség, rendőrség és a hadsereg képviselőivel. A megbeszélésen már a zsidók gettósításának részleteiről volt szó. A tárgyalás eredményeként a teendőket még aznap bizalmas rendeletben foglalták össze, amelyet telefonon vagy futárok útján juttattak el a csendőrség és a rendőrség vezetőihez.

Bár a megfelelő rendelet csak április 28-án jelent meg a hivatalos közlönyben, az április 7-ei bizalmas utasítás alapján a gettósítás Kárpátalján már 1944. április 16-án hajnalban megkezdődött. Itt 16 gettót és gyűjtőtábort állítottak fel, a sorrendben következő Észak-Erdélyben pedig 11-et. A két zónában néhány hét alatt majdnem 290 ezer zsidót zsúfoltak össze.

1944 – A szövetségesek Belgrádot bombázzák

A brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1.100 ember hal meg.

1970 – Leszerelési tárgyalások kezdődnek

A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a bécsi Belvedere palotában ünnepélyes keretek között megkezdi a leszerelési tárgyalásokat a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról (SALT). Az amerikai-szovjet előkészítő megbeszélések még az előző év novemberében kezdődtek meg Helsinkiben. A kétoldalú leszerelési tárgyalások megindítása, az enyhülési politika a fegyverkezési hajsza korlátozására irányul. A nukleáris és hadászati patthelyzet folytán katonai fölény már nemigen szerezhető meg, a mérhetetlen fegyverkezési költségek viszont igen nagy gazdasági terhet jelentenek mindkét félnek.

1994 – Lelőnek egy brit Sea Harrier repülőgépet

A gép részt vett a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó UNPROFOR csapatok védelmét célzó, a NATO által végzett szoros légi támogató feladatban.

2003 – Csatlakozási szerződés

Magyarország (kilenc másik országgal együtt) Athénben aláírja az Európai Unióhoz csatlakozási szerződést, amely alapján 2004. május 1-jétől uniós tagállammá válik.

2012 – Posztumusz kitüntetést kap az USA-ban Raoul Wallenberg

Az Egyesült Államok Kongresszusa megszavazza, hogy születésének 100. évfordulóján a legmagasabb amerikai elismeréssel, a Kongresszusi Aranyéremmel tüntessék ki Raoul Wallenberg-et.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás