2018. július 23., hétfő - Lenke

Emma Watson

Huszonnyolcadik születésnapját ünnepli ma az angol színésznő, Hermione Granger életre keltője

A Gergely-naptár szerint az év 105. napja, az évből még 260 nap van hátra.

1990-ben ezen a napon született Párizsban Emma Watson (er. Emma Charlotte Duerre Watson), számos díjra jelölt, illetve több díjjal is elismert angol színésznő, modell, feminista aktivista és filantróp, aki első jelentős szerepét az azonos című regényből készült Harry Potter és a bölcsek köve című filmben kapta, amelyben az egyik főszereplőt, Hermione Grangert alakította. A szerepre kilencévesen választották ki, a korábbi években kizárólag iskolai darabokban játszott. Azóta több filmben is szerepelt, de modellként és aktivistaként is láthattuk.

2018. április 15., vasárnap

A Nap kel: 5 óra 54 perckor, nyugszik: 19 óra 34 perckor.
A Hold kel: 6 óra 1 perckor, nyugszik: 18 óra 49 perckor.

Névnapok

Anasztázia, Tas, Aldó, Atala, Cézár, Neste, Neszta, Nyeste, Oktávia.

Anasztázia

A női név a görög eredetű Anastazius, magyarul Anasztáz férfinév női párja, jelentése: „a feltámadott”. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Tas

Török eredetű, régi magyar férfinév, jelentése:„kő”. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfi név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

 

Április 15. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1452 – Leonardo da Vinci
itáliai reneszánsz festőművész, szobrászművész, tudós, feltaláló
(† 1519)

1682 – Jan van Huysum
németalföldi festő
(† 1749)

1912 – Kim Ir Szen
észak-koreai diktátor
(† 1994)

1915 – Gróf Ödön
olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó
(† 1997)

1934 – Bodrogi Gyula
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze

1938 – Claudia Cardinale
(er. Claude Joséphine Rose Cardinale)
olasz színésznő

1959 – Emma Thompson
Oscar-, Golden Globe-, Emmy- és BAFTA-díjas angol színésznő

1971 – Gianni Annoni
olasz szakács, televíziós műsorvezető

1977 – Sub Bass Monster
(er. Máté Szabolcs)
rapper

1990 – Emma Watson
angol színésznő

Április 15. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1690 – I. Apafi Mihály
erdélyi fejedelem
(* 1632)

1719 – Madame de Maintenon
(er. Françoise d’Aubigné)
francia márkinő, XIV. Lajos francia király, majd titkos felesége
(* 1635)

1765 – Mihail Vasziljevics Lomonoszov
orosz tudós, költő
(* 1711)

1836 – Dukai Takách Judit
(költői nevén Malvina)
költőnő
(* 1795)

1865 – Abraham Lincoln
az USA 16. elnöke
(* 1809)

1917 – Murkovics János
iskolamester, író, az első Gaj-betűkkel íródott vend nyelvű könyv szerzője
(* 1839)

1983 – Illyés Gyula
(er. Illés Gyula)
Kossuth-, József Attila- ésBaumgarten-díjas író, költő, műfordító
(* 1902)

1988 – Kenneth Williams
angol színész
(* 1926)

1990 – Greta Garbo
(er. Greta Louisa Gustafsson)
Oscar-életműdíjas svéd színésznő
(* 1905)

2008 – Antal Imre
Erkel-díjas zongora- és előadóművész, televíziós szerkesztő, műsorvezető, Érdemes Művész
(* 1935)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 15-én történt

1375 – Megszűnik az Örmény Állam

Az egyiptomi csapatok elfoglalják Kis-Örményország fővárosát, Sziszt, és az ország uralkodóját, V. Leó örmény királyt, valamint feleségét, Soissons Margit királynét és lányukat, Lusignan Mária hercegnőt Kairóba internálják. Ezzel hosszú időre megszűnik az Örmény Állam.

1405 – Zsigmond bővíti a kiváltságos települések polgárainak jogait

A királyi várak megfogyatkozásával megnőtt a fallal erődített, ún. szabad városok jelentősége a királyi hatalom szempontjából. Zsigmond ezért helyzetük erősítésére és számuk gyarapítására törekedett, így hajlandó volt támogatni vezető rétegük, a kereskedő polgárság gazdasági céljait.

1405-ben tanácskozásra hívta össze az összes, még királyi kézen levő kiváltságos település képviselőit, amire sem addig, sem azután nem volt példa. A gyűlés során egy sor gazdasági intézkedést hozott a szabad városok polgárai érdekében:

  • felmentette őket a belföldi királyi vámok alól;
  • érvénytelenítette velük szemben Buda árumegállító jogát;
  • a külföldi posztókereskedőknek csak a nagybani árusítást engedélyezte;
  • büntette azokat az itthoniakat, akik – ezt kijátszandó – külföldiekkel gazdasági társulást létesítettek;
  • a szabad városok elnyerték a pallosjogot, ami addig csak egyes előkelő nemeseket illetett meg;
  • fellebbviteli bíróságuk végleg a tárnokmester törvényszéke (a tárnokszék) lett, ahol nem nemesek, hanem polgárok ítélkeztek.

Ugyanezeket az előjogokat ígérte a király mindama mezővárosainak is, amelyek fallal veszik körül magukat. Zsigmond szándékai azonban nem módosíthattak az ország gazdasági adottságain: a városok száma már nem gyarapodott jelentősen és sem gazdasági, sem politikai szerepük nem lett számottevő. Viszonylag legnagyobb súlya a későbbiekben a nyolc ún. tárnoki városnak volt (Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes). Jelentősek voltak még az erdélyi szász közösség központjai (Nagyszeben, Brassó) és néhány bányaváros (Selmec-, Körmöc-, Besztercebánya).

1541 – Összeírják a magyar renegátokat a török seregben

Buda bevétele előtt néhány hónappal, 1541 áprilisában készült az a zsoldlista, amely a Magyarországra nyitott török „kapu”, a Galambóctól Eszékig húzódó határvonal 15 várának és két megerősített városának 5.249 katonáját vette számba. Ennek az összlétszámnak (sok boszniai, szerémi, albán, belgrádi stb. utónevűn kívül) 18%-át renegát (keresztény hitről az iszlámra áttért) az ún. Abdullah-fiak, 37%-át keresztény szerbek (rácok) tették ki. Az állománynak tehát több mint felét, legkevesebb 55%-át a Balkán népei adták.

A balkáni származású katonák a garnizonok kevesebbre becsült alakulataiban, a gyalogos azabok és a lovas martalócok között szolgáltak (az utóbbiak testülete nagyobbrészt keresztényekből állt), de bőven jutott belőlük a tüzérek és a várak iparosai közé is. Ha egy adott várban az állomány nagyobb részét e gyengébb alakulatok alkották, a balkáni részesedés még magasabbra szökött.

1849 – Kinevezés

Ferenc József a leváltott Windisch-Grätz helyére Ludwig von Welden táborszernagyot nevezi ki a magyarországi császári és királyi hadsereg élére.

1881 – Oroszországban kivégzik a narodnyikokat

Andrej Zseljabov, Szofia Perovszkaja, Nyikolaj Kibalcsics, Szpiridon Mihajlov és Nyikolaj Riszakov népi forradalmárok, a Népakarat nevű narodnyik szervezet vezető tagjai, akik a politikai rendszer megváltozásáért harcoltak és jelentős szerepet játszottak II. Sándor cár 1881. március 1-jei meggyilkolásában.

1912 – Elsüllyed a Titanic

Kereken 150 kilométerrel Új-Fundland partjaitól, hajnali 2 óra 20 perckor elsüllyed az RMS Titanic brit luxushajó, miután előző este 23 óra 40 perckor az elsüllyedhetetlennek kikiáltott tengerjáró jéghegynek ütközött. A polgári hajózás mind ezidáig legnagyobb katasztrófája 1.503 utas és hajóalkalmazott életét követeli. A Southampton-ból New York-ba tartó Titanic-nak ez volt az első útja, április 16-án reggel kellett volna úti céljához érkeznie.

Bár a jégveszélyre többször is figyelmeztették, a 46.328 BRT (bruttóregisztertonna) súlyú hajó szinte végig 25 csomó (46,5 km⁄h) sebességgel haladt: a dupla hajófenékben és egyéb biztonsági berendezésekben bízva a hajó kapitánya a nyári útvonalat választotta, melyet a többi Észak-Amerikába tartó hajó a jégveszély miatt elkerült. A jégheggyel való ütközés során a hajó törzse mintegy 100 méter hosszan felszakadt. A hajó elhagyására felszólító parancs után kaotikus jelenetek játszódtak le: a fedélzeten tartózkodó 2.206 emberre ugyanis csak 1.178 férőhely jutott a mentőcsónakokban. A londoni Lloyd brit biztosítótársaság kereken 58 millió márkát fizetett ki a hajó elsüllyedése miatt. A szerencsétlenség során több amerikai pénzmágnás is életét vesztette.

1923 – Segítség a cukorbetegeknek

Először érhető el nyilvánosan az inzulin, amelyet cukorbetegek használnak.

1927 – Az első lábnyomok a Chinese Theater előtt

Douglas Fairbanks, Mary Pickford, Norma és Constance Talmadge elsőként hagyják betonba öntött lábnyomukat a hollywoodi Chinese Theater előtt.

Láb- és kéznyomok a Chinese Theater előtt

Láb- és kéznyomok a Chinese Theater előtt

1940 – Szlovákiában kezdetét veszi az arizálás

A Szlovák Köztársaságban törvényt hoznak a zsidó tulajdon „árjásításáról”. Ezzel kezdetét veszi az ún. „arizálás”, melynek célja a szlovákiai zsidóság gazdasági tönkretétele.

1955 – Megnyílik az első McDonald’s

Megnyílik az első McDonald’s étterem Des Plaines városában, Illinois államban.

Az első McDonald’s étterem

Az első McDonald’s étterem

1958 – Bárki vehet autót Magyarországon

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29/1958. sz. rendeletével feloldja a magánszemélyek személygépkocsi-tartásának engedélyhez kötöttségét és az üzemanyag-jegyrendszert. Magyarországon ekkor 700 db magánautó üzemel.

1986 – Tripolit bombázza az USA

Az Egyesült Államok 33 bombázóval éjszakai támadást intéz Tripoli és Bengázi líbiai városok ellen. Száz személy – túlnyomórészt civilek – életét veszti, több százan megsebesülnek. A bombázás csúcspontja a Ronald Reagan amerikai elnök által január óta Líbia ellen foganatosított intézkedéseknek.

Az amerikai elnök ugyanis a líbiai forradalom vezérét, Moammer Kadhafi-t teszi felelőssé számos véres terrortámadásért, például az 1985. december 27-én a bécsi és a római repülőtéren végrehajtott akciókért. Az Egyesült Államok ezért már január 7-én totális gazdasági bojkottot rendelt el. Március 24-én aztán a líbiai partok előtt folytatott amerikai hadgyakorlat során a Szidra-öbölben harci cselekményekre kerül sor Líbia és az Egyesült Államok között.

Míg a Líbiára mért csapás az Egyesült Államokban széles körű helyeslésre talál, az arab világ és a Szovjetunió reakciója élesen elutasító. Az Egyesült Államok szövetségesei is tartózkodó álláspontot foglalnak el, csak Nagy-Britannia, Kanada és Izrael helyesli a támadást, amely az Egyesült Államok legsúlyosabb katonai akciója a vietnami háború óta.

1989 – Katasztrófa a stadionban

A sheffield-i Hillsborough stadionban a Liverpool FC–Nottingham Forest FC FA Kupa mérkőzésen a jegy nélkül bejutók nagy száma miatt tömegszerencsétlenség történik. Az állóhelyekről a pálya felé nyomuló tömeg a kerítéshez préseli az elöl állókat. 96-an életüket vesztik, a súlyos sérültek száma több mint 200.

108Tragédia a stadionban

108Tragédia a stadionban

1989 – Létrejönnek a reformkörök

Az MSZMP 1988. május 20-22-én tartott országos értekezlete kimondotta a platform szabadságát. Az ezt követően megalakuló reformkörök nyíltan vitatták a kialakult politikai struktúrát, megkérdőjelezték a párt vezetőszerepét. Követelték a többpártrendszer bevezetését és a piacgazdaságra való áttérést. Követelték a rendkívüli pártkongresszus összehívását 1989-ben. Április 15-én „Reformműhely” címmel Kecskeméten országos tanácskozást tartottak, s felvették az állampárt szétszakításának szükségességét.

2002 – Az Európai Bizottság közzéteszi jelentéseit a tagjelölt országok gazdasági helyzetéről

A dokumentum szerint a magyar gazdaság helyzete stabil, és a növekedés jó eséllyel gyorsulni fog, de a gyengülő exportkereslet és a növekvő állami költekezés által hajtott belső fogyasztás kockázatokkal jár.

2009 – Bomba robban Irakban egy konvoj mellett

Tíz rendőr életét veszíti, 23 ember pedig megsebesül a Bagdadtól 250 kilométerre északra fekvő Kirkuk városában, mikor az észak-iraki olajipari infrastruktúra védelmére kirendelt rendőrök konvoja mellett bomba robbant.

2009 – Biztonságosabb bankjegyek Magyarországon

A Magyar Nemzeti Bank új biztonsági elemekkel ellátott bankjegyeket bocsát ki.

2013 – Terror a Boston Marathon-on

Kettős bombamerénylet a Boston Marathon futóverseny résztvevői és nézői ellen: öt ember életét veszti, 280 személy megsérül.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás