2018. szeptember 18., kedd - Diána

32 évvel ezelőtt hunyt el a XX. század egyik legjelentősebb, egyben legellentmondásosabb magyar színészóriása

A Gergely-naptár szerint az év 103. napja, az évből még 262 nap van hátra.

A Gergely-naptár szerint az év 103. napja, az évből még 262 nap van hátra. 1986-ban ezen a napon hunyt el 76 éves korában Budapesten Major Tamás, Kossuth-díjas színművész, rendező, színigazgató, színészpedagógus, Kiváló Művész, akinek nevét hol rajongva, hol rettegve ejtették ki színésztársai, hiszen amellett, hiszen egyszerre volt a magyar színházművészet korszakos alakja és a Nemzeti Színház teljhatalmú ura, akinek kényétől-kedvétől színészek százainak múlt a sorsa.
(Forrás: mivanma.reblog.hu – Kis Márta)

2018. április 13., péntek

A Nap kel: 5 óra 58 perckor, nyugszik: 19 óra 31 perckor.
A Hold kel: 5 óra 9 perckor, nyugszik: 16 óra 31 perckor.

Névnapok

Ida, Béla, Hermina, Martin, Martos, Mína, Minka, Minna, Minni, Minóna, Mirka, Norma.

Ida

Germán eredetű női név, jelentése: tevékeny, serény. A név egyben az Ida-, Idu- kezdetű, többnyire már nem használt nevek rövidülése is. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Április 13. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1519 – Medici Katalin
francia királyné
(† 1589)

1597 – Giovanni Battista Hodierna
olasz csillagász, Galileo Galilei követője
(† 1660)

1743 – Thomas Jefferson
az USA harmadik elnöke
(† 1826)

1802 – Leopold Fitzinger
osztrák zoológus a Fővárosi Állat- és Növénykert alapítója
(† 1884)

1892 – Robert Alexander Watson-Watt
skót fizikus, a radar feltalálója
(† 1973)

1894 – Derkovits Gyula
Kossuth-díjas festő- és grafikusművész
(† 1934)

1960 – Rudi Völler
(er. Rudolf Völler)
világbajnok és UEFA BL-győztes német labdarúgó, edző, korábbi szövetségi kapitány

1963 – Garri Kaszparov
azerbajdzsáni születésű szovjet világbajnok sakknagymester

1970 – Csollány Szilveszter
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok tornász

1978 – Carles Puyol
világ- és Európa-bajnok, UEFA BL-győztes spanyol labdarúgó

Április 13. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1695 – Jean de La Fontaine
francia író, meseköltő
(* 1621)

1827 – Hugh Clapperton
skót tengerésztiszt, Afrika-felfedező
(* 1788)

1870 – Szále János Ignác
festőművész
(* 1810)

1916 – Eötvös Károly
politikus, ügyvéd, író, publicista
(* 1842)

1966 – Georges Duhamel
francia író, költő
(* 1884)

1972 – Lénárd Sándor
orvos, költő, író
(* 1910)

1986 – Major Tamás
Kossuth-díjas színművész, rendező, színigazgató, színészpedagógus, Kiváló Művész
(* 1910)

2006 – Muriel Spark
(er. Muriel Sarah Camberg)
brit írónő
(* 1918)

2008 – John Archibald Wheeler
amerikai elméleti fizikus, a „fekete lyuk” kifejezés, és a Wheeler-barkochba kitalálója
(* 1911)

2015 – Günter Grass
Nobel-díjas német író
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 13-án történt

1204 – Bizáncot elfoglalják a keresztesek

A Jeruzsálem és Egyiptom bevételének céljával indított negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek hadvezére elfoglalja Konstantinápoly városát. 2.000 görögöt gyilkolnak meg a sarcolás és fosztogatás alkalmával, műtárgyakat és relikviákat rabolnak el, a zsákmány legnagyobb része Velencébe kerül.

Ince pápa tett felhívást, 1198-ban a keresztes hadjáratra, amelynek az ő személyes védnöksége alatt kellett végbemennie. Több mint 30.000 keresztesből álló sereggel számoltak, és a velenceiekkel szállítási szerződést kötöttek, akik 85.000 ezüstmárka ellenében kötelezték magukat, hogy egy évig hajókat és ellátást biztosítanak a lovagoknak. 1201-ig azonban csak 10.000 keresztes jelentkezett, ezért az útiköltséget nem tudták kifizetni. A velenceiek felajánlották, hogy halasztást adnak, ha a magyarok birtokában levő dalmát Zára (Zadar) elfoglalásához segítséget kapnak.

A pápa tilalma ellenére a keresztesek belementek az alkuba. Zára elfoglalása után pedig a bizánci trónviszályba avatkoztak be, és a korábban letaszított II. Izsák Angelosz császárt fiával, IV. Alexiosszal ültetik a trónra (1203. VII. 17.). Mindkettejük életének egy 1204 januárjában, Konstantinápolyban kitört felkelés vet véget. A trónt V. Alexiosz Dukász Murtzuphlosz foglalja el. Erre a keresztesek vezére, Montferrati Bonifác és a velencei dózse, Enrico Dandolo Konstantinápoly ostromába fognak, elfoglalják a várost és elűzik V. Alexioszt. A Latin Császárság első uralkodója I. Balduin lesz.

1336 – Megkoronázzák IV. Pétert

IV. Péter aragóniai királyt Zaragozában Aragónia királyává koronázzák.

1398 – Megkoronázzák I. (Ifjú) Mártont

I. (Ifjú) Márton szicíliai királyt, I. Mária szicíliai királynő férjét Palermóban a Szűz Mária Mennybemenetele Székesegyházban királlyá koronázzák.

1399 – Megkoronázzák I. (Idős) Mártont

I. (Idős) Mártont Zaragozában Aragónia királyává koronázzák.

1543 – A kaposi csata

A szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.

1598 – Megjelenik a Nantes-i ediktum

IV. Henrik francia király kibocsátja a Nantes-i ediktumot, amely a hugenották (francia protestánsok) számára vallásszabadságot biztosít. Ezzel véget érnek a hugenotta háborúk. Franciaországban a katolikusok és a protestánsok már korábban is kötöttek egyezményeket, ezeket azonban a mindenkori erősebb fél általában nem tartotta be. Az ediktummal először hoz létre a francia király megfelelő alapot a protestánsok és katolikusok békés egymás mellett éléséhez. A más vallásúak üldözése ettől kezdve törvénybe ütköző cselekedet.

A szélsőséges katolikusok Henrik magatartását árulásnak tekintik, szemére vetik a királynak – aki csak 1593-1594-ben tért át a katolikus hitre a francia korona elnyerése érdekében –, hogy még mindig a régi hitéhez ragaszkodik. A klérus (papság) félti tekintélyét és jövedelmeit, a parlamentek (bíróságok) az ediktumot jogaikba való beavatkozásnak tekintik. Henrik azonban ragaszkodik tekintélyéhez: „Egyedül az én akaratom elegendő kell legyen ahhoz, hogy jogalapul szolgáljon… Én vagyok a király, királyként szólok hozzátok és engedelmességet követelek tőletek!”

Az ediktum révén a protestánsok nagy lépést tesznek az egyenjogúság felé. Azokat az ítéleteket, amelyeket vallási okokból hoztak ellenük, semmissé nyilvánítják és kitörlik az aktákból, a foglyokat szabadon bocsátják. A király Párizsban a legfelsőbb törvényszéken egy ediktumkamarát, Castres-ban, Grenoble-ban és Bordeaux-ban pedig külön bíróságokat állít fel, amelyek feladata az elfogulatlan bíráskodás biztosítása, különösen vitás vallási esetekben.

Az elmenekült hugenották külföldön született gyermekeit francia polgároknak ismerik el és visszahívják őket Franciaországba. A katolikusok jogot kapnak arra, hogy mindenütt misét tarthassanak, olyan helyen is, ahol ezt eddig nem tehették meg. Protestáns istentiszteletet csak olyan városban lehet tartani, ahol már az ediktum kihirdetése előtt is tartottak; Párizsban ezt kifejezetten megtiltják. Ezzel akarják megnehezíteni a protestantizmus további terjedését. A helyi korlátozás nem vonatkozik arra a kb. 3.500 protestáns nemesre, akik legfelső bírói joghatóság alá tartoznak. Ők hitüket bárhol gyakorolhatják és a szertartásokon vazallusaik családjai is részt vehetnek. Más nemesek csak saját családjuk jelenlétében tarthatnak istentiszteletet és különleges alkalmak esetén legfeljebb 30 személyt hívhatnak meg. Ha olyan helyen élnek, amelyek katolikus főuraktól függenek, az istentisztelet tartásához utóbbiak engedélyét kell kérniük.

1670 – Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsbe érkezik

Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc grófok Bécsbe menekülnek, hogy kegyelmet kérjenek I. Lipót császártól, azonban április 17-én letartóztatják, és a bécsújhelyi (Wiener Neustadt-i) várba zárják őket.

1742 – Bemutatják Händel „Messiás” című művét

Georg Friedrich Händel fő műve, a „Messiás” című oratórium premierje Dublinban.

1784 – II. József Bécsbe viteti a koronát

Szigorú alkotmányjogi felfogás értelmében Magyarországnak nem is volt II. József nevű királya, Mária Terézia legidősebb fia ugyanis, aki 1765-től a Német-római Birodalom császári címét is viselte, és Magyarországon kilenc és fél évig uralkodott, sohasem koronáztatta magát magyar királlyá. A koronázáskor ugyanis az új uralkodónak meg kellett esküdnie arra, hogy a rendeket eddigi szabadságukban megtartja, és erre II. József nem volt hajlandó, hiszen egész reformprogramja éppen a rendiség összetörésére irányult.

II. József

II. József

Királynak viszont az számít, akit megkoronáztak, s nem az, aki ténylegesen uralkodik. Ezért tekintjük például IV. Ferdinándot királynak, aki ugyan sohasem uralkodott, de 1647-ben magyar királlyá koronázták, ám még apja halála előtt elhunyt.

II. József nemcsak nem elégedett meg azzal, hogy visszautasítsa a koronát, de 1784-ben hagyományos őrzési helyéről, a pozsonyi várból Bécsbe, az udvari kincstárba vitette a Szent Koronát. A koronaőrséget feloszlatta. Ez a gesztusa szinte hadüzenet volt a magyar rendi felfogásnak. Világossá tette; nem szent ereklyének, hanem csak becses múzeumi tárgynak tekinti Szent István koronáját. A kortársak emiatt „kalapos királynak” csúfolták.

1834 – Leverik a Lyon-i selyemszövők felkelését

A Lyon-i selyemszövők állandósuló elkeseredése felkelés kirobbanásához vezet, melyet csak katonai beavatkozással tudnak leverni. A Lyon-i takácsok – a város a franciaországi selyemszövőipar centruma – 1831-ben egyszer már fellázadtak a vállalkozók és a kormány ellen. Az okok alapvetően azonosak voltak a három évvel későbbiekkel: az állandó bércsökkentések oda vezettek, hogy egy munkás 1830-ban a húsz évvel (!) korábbi fizetésének csupán egyharmadához jutott hozzá. A francia manufaktúrák ugyanis a brit textilipar mögé szorultak.

1941 – A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal

Ezzel a SZU biztosította – a japán követ véleménye szerint – legalább 18 hónapra keleti térségét, Japán pedig nagyobb koncentrációt érhetett el a csendes-óceáni hadszíntéren.

1943 – Fény derül a Katyn-i mészárlásokra

A berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a Katyn-i erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették. A bejelentést kezdetben Nyugaton erőteljes kétkedés fogadta, mivel átlátszó náci propagandafogásnak tartották. Hamarosan kiderült azonban, hogy a brutális mészárlás tényleg megtörtént.

1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg közel 230 ezer lengyel hadifoglyot ejtett, a tisztek elhelyezésére három tábort nyitottak: Kozelszkben, Sztarobelszkben, valamint Osztaskovban. A kivégzéseket Sztálin 1940. március 5-én rendelte el Berija belügyi népbiztos javaslatára. A döntés több mint 25 ezer ártatlan ember halálos ítéletét jelentette. A Kreml hatvan év után ismerte el a gyilkosságok tényét.

1944 – Amerikai légitámadás

Az amerikai légierő bombázó kötelékei délnyugati irányból érkezve légi csapásokat mérnek Magyarország több pontjára, így a tököli repülőtérre és repülőgépgyárra, a bánhidai villamos erőműre, valamint a győri repülőtérre és a Magyar Vagon- és Gépgyárra. A győri bombázás 532 halálos és 1132 sebesült áldozatot követelt, leégett 134 lakóépület és 128 ipari épület.

1979 – Megbukik Idi Amin terrorrezsimje

Tanzánia és Uganda hónapokig tartó viszálya után ugandai száműzöttek csoportjai, az Ugandai Nemzeti Felszabadítási Front (UNLF) tanzániai csapatokkal együtt, Ugandában megragadták a hatalmat és ideiglenes kormányt alakítottak Yusuf Lule vezetésével, aki elnökként letette az esküt. Április 11-én bevonultak Entebbe-be és Kampala-ba, s ezzel vége szakadt Idi Amin ugandai államfő terrorrezsimjének. Idi Amin Líbiába menekült. Idi Amin 1971-ben Milton Obote államfő elleni puccsal ragadta magához a hatalmat és terroruralmat vezetett be, amely mintegy 300.000 életet követelt.

1997 – Tiger Woods megnyeri a The Masters Tournament-et

Tiger Woods lett a legfiatalabb golfjátékos, aki megnyerte a The Masters Tournament-et.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás