2018. október 21., vasárnap - Orsolya

Joseph Pulitzer

171 évvel ezelőtt született a magyar származású, amerikai újságíró, lapkiadó

A Gergely-naptár szerint az év 100. napja, az évből még 265 nap van hátra.

1847-ben ezen a napon született Makón Pulitzer József (er. Politzer József, világszerte ismert nevén Joseph Pulitzer) magyar származású, amerikai újságíró, lapkiadó, az amerikai újságírás legrangosabb díjának alapítója, akinek emellett William Randolph Hearst sajtómágnással vívott konkurenciaharca vezetett a „sárga sajtó”, a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához.

2018. április 10., kedd

A Nap kel: 6 óra 4 perckor, nyugszik: 19 óra 27 perckor.
A Hold kel: 3 óra 38 perckor, nyugszik: 12 óra 20 perckor.

Névnapok

Zsolt, Ezékiel, Fulvia, Polidor, Radamesz.

Zsolt

A férfinév azonos eredetű a régi magyar Solt, Zoltán és esetleg a Csolt névvel, amely az ótörök sultan szóból származik. Az arameus eredetű arab sultan (uralkodó, császár) esetleg perzsa közvetítéssel került a törökbe. Az 1990-es években a Zsolt igen gyakori név volt, még a 2000-es években is a 24-33. leggyakoribb férfinév.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Nemzeti Rákellenes Nap

A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben Nemzeti Rákellenes Napot szervez április 10-én, dr. Doblinger Gyula (1849–1937) sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. A nap célja, hogy a társadalom minden rétegét – az egyént is – bevonják a rák elleni küzdelembe, felébresszék a felelősséget önmaguk iránt.

Április 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1847 – Joseph Pulitzer
(er. Pulitzer József)
magyar származású újságíró, a modern amerikai újságírás atyja, sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója
(† 1911)

1897 – Eric Knight
angol regényíró, novellista („Lassie hazatér”)
(† 1943)

1902 – Darvas Lili
színművésznő
(† 1974)

1922 – Halász Péter
író, újságíró, a Szabad Európa Rádió egyik legismertebb magyar közvetítője
(† 2013)

1926 – Demjén Attila
Munkácsy Mihály-díjas festőművész
(† 1973)

1929 – Max von Sydow
svéd színész

1932 – Omar Sharif
(er. Michel Demitri Chalhoub)
Golden Globe- és César-díjas egyiptomi színész
(† 2015)

1934 – Durkó Zsolt
Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1997)

1952 – Steven Seagal
amerikai akciófilmszínész, producer, forgatókönyvíró, harcművész, blueszenész, énekes-dalszerző, tartalékos seriffhelyettes

1991 – Kozma Dominik
Ifjúsági Európa-bajnok, Rövid pályás EB- és EB-bronzérmes úszó

Április 10. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1919 – Emiliano Zapata
mexikói forradalmár
(* 1879)

1954 – Auguste Lumière
francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője
(* 1862)

1962 – Kertész Mihály
Oscar-díjas magyar-amerikai filmrendező („Casablanca”)
(* 1886)

1979 – Várkonyi Zoltán
Kossuth-díjas színművész, filmrendező, színházigazgató, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1912)

1979 – Nino Rota
olasz zeneszerző
(* 1911)

1995 – Günter Guillaume
német (NDK) hírszerzőtiszt, Stasi-ügynök, 1974-es leleplezéséig Willy Brandt szövetségi kancellár titkára
(* 1927)

2002 – Hofi Géza
(er. Hoffmann Géza)
Kossuth-, Jászai-, eMeRTon- és Huszka Jenő-díjas, Karinthy-gyűrűvel kitüntetett humorista, előadóművész, színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1936)

2007 – Méhes György
(er. Nagy Elek)
Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró
(* 1916)

2010 – Lech Kaczyński
lengyel politikus, Lengyelország elnöke
(* 1949)

2014 – Felkai László
olimpiai- és Európa-bajnok vízilabdázó
(* 1941)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 10-én történt

i. e. 196 – A rómaiak elfoglalják Makedóniát

A római konzul, Titus Quinctus Flaminius az iszthmoszi játékok alkalmával ünnepélyesen kihirdeti „Görögország szabadságát”. Ezzel a proklamációval – miután a második makedón háborúból győztesként került ki – Róma egész Görögországban megszünteti a makedónok hatalmi befolyását, és a görög államoknak, a poliszoknak visszaadja önkormányzatukat (autonómiájukat).

Ami azonban nemes cselekedetnek tűnik, az valójában nem más, mint a hatalom átvétele: a szétszabdalt hatalmi harcokban megosztott görög világ szabadítója burkolt uralmának esik áldozatul. Az eddig makedón megszállás alatt lévő városokban (Akrokorinthosz, Khalkisz, Démétriasz) római csapatok váltják fel a makedón katonákat. Róma ünnepélyes kiáltványa a szabadságról tehát nem más, mint a hatalomátvétel szelíd formája. Jelzi, hogy a rómaiak megkezdték vezető szerepük kiépítését a hellenizált Keleten. Hellász most kezdődő, általános politikai újrarendezése a szociális és gazdasági ellentmondások élezésével új elégedetlenséget szül. A görögök, akik frissen visszanyert szabadságuk okozta örömmámorban úsznak, ezt egyelőre nem veszik észre.

1329 – I. Károly eladományozza a lázadó Kán László-fiak birtokait

Kán László halála (1318 körül) után úgy tűnt, hogy sikerül pacifikálni Erdélyt. A Kán-fiak azonban tovább szították az ellenállást a magyar király ellen, rátörtek a birtokokra, és a polgári lakosságot sem kímélték. Ferenc fia a Pogánynak mondott István mester kapta meg a lázadók birtokait. Az uralkodó előszeretettel alkalmazta ezt a módszert: a hűtlenek illetve a magvaszakadtak birtokait elkobozta és híveit azokból jutalmazta.

1379 – Elkészítik a legrégebbi magyarországi telekkönyvet

Ekkor készült a mai ismereteink szerint legrégebbi magyarországi telekkönyv. Sopron városa felosztotta az addig földközösségben művelt szántóföldjeit. A jogosultak körének pontos megállapítása érdekében készült ez az összeírás. A soproni polgárok anyanyelvén, németül írt tízoldalas leírásban a belváros, majd a külváros tíz-tíz kerületének háztulajdonosait sorolták fel. A belvárosban 94 házat írtak össze 97 ház-, illetve házrésztulajdonossal, a külvárosban 101 házat, összesen 294 tulajdonossal. A belvárosi házak jobb minőségűek, nagyobb alapterületűek voltak. A házak felét egy-egy személy birtokolta, 1/3 részük pedig olyan tulajdonosok kezében volt, akik egynél több házat mondhattak magukénak. A külvárosban a háztulajdonok aprózódása volt a jellemző (fél, negyed, sőt nyolcad részre). A város lakosságát kb. 2.000 főre tehetjük, az összeírt családfők neve alapján az összlakosság mintegy 30 %-ának a foglalkozását is ismerjük. A városban 32 féle ipart űztek. A legmódosabbak a posztónyírók voltak, ők valamennyien a belvárosban, egész házban laktak. A 94 ház közül tíz belvárosi ház volt zsidó tulajdonos kezén, a Zsidó utcában (gettóról azonban nem beszélhetünk, ezek a házak keresztények házai között, szétszórtan feküdtek). A lakosság nagyobbik része, akiknél az összeírás nem tünteti fel a foglalkozást – ahogy ezt más forrásokból tudjuk –, földművelésből, elsősorban szőlőművelésből élt.

1525 – Albrecht von Hohenzollern am Brandenbrug-Ansbach hűséget esküszik I. Zsigmondnak

Az evangélikus hitre áttért Albrecht von Hohenzollern am Brandenbrug-Ansbach, a német lovagrend nagymestere a krakkói piactéren leteszi a hűségesküt I. Zsigmond lengyel király előtt, ezzel a rend kezében még megmaradt Kelet-Poroszország világi protestáns hercegséggé szerveződik, de továbbra is Lengyelország hűbérese.

1849 – Damjanich elfoglalja Vácot

Damjanich tábornok hadteste elfoglalja Vácot. A védők parancsnoka, Christian Götz császári altábornagy elesik a csatában.

1871 – Ferenc József jóváhagyja az Országos Képtár megalapítását

Ferenc József uralkodó szentesítette az Országos Képtárat megalapító 1871/X. törvénycikket. A Szépművészeti Múzeum elődje az Esterházy-képtár megvásárlásával jött létre. 1872-ben Ipolyi Arnold katolikus püspök és Pyrker László katolikus főpap képzőművészeti gyűjteményét a Tudományos Akadémia épületében működő Képtárhoz csatolták. Az Országos Képtár élére 1881-ben Pulszky Károly került, ő kezdte meg a művészeti múzeum szervezését, s több remekmű vásárlásával gazdagította a képtár anyagát. A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyílt meg.

1912 – Elindul a Titanic

Southamptonból elindul első és egyben utolsó útjára a Titanic.

1912 – Segítség a cukorbetegeknek

Szabadalmaztatja az inzulinkészítést Nicolae Paulescu (1869–1931) román fiziológus, orvos, professzor.

1963 – Az új pápai enciklika a keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állítja előtérbe

XXIII. János pápa a „Pacem in Terris” („Békét a világon”), kezdetű enciklikájában különböző keresztény felekezetek közötti testvéri együttműködést állította előtérbe. Foglakozott a kor jelenségeivel is: a kapitalizmussal és a szocializmussal szemben az Isten országának követését jelölte meg. Noha az ateizmust továbbra is elutasította, mégis lehetségesnek tartotta, hogy a katolikusok a békéért harcoló bármely mozgalommal – így a kommunistákkal is – együttműködjenek. Magyarországon, a közkegyelem révén 25 börtönbüntetésre ítélt pap és szerzetes nyerte vissza szabadságát. De mindezzel együtt tovább folyt az egyházakkal szembeni szigorú és erőszakos politika az 1951-ben létrehívott Állami Egyházügyi Hivatal irányítása alatt.

1970 – Feloszlik a The Beatles

Paul McCartney bejelenti a The Beatles feloszlását.

1993 – A Magyar Rák Liga nemzeti rákellenes napot szervez

A Magyar Rák Liga 1993-tól minden évben nemzeti rákellenes napot szervez április 10-én, dr. Dollinger Gyula sebész, egyetemi tanár születésnapján, aki 1902-ben megalakította az első Országos Rák Bizottságot. (Ha április 10. a húsvéti ünnepekre esik, akkor más időpontban tartják.)

1994 – NATO légi támogatás Bosznia-Hercegovinában

Az ENSZ–erők parancsnokának kérésére NATO–repülőgépekkel szoros légi támogatást nyújtanak Bosznia-Hercegovinában az ENSZ álta védett területnek nyilvánított Gorazsdéban tartózkodó ENSZ–személyzet számára, az ENSZ előretolt légi irányítójának útmutatása mellett.

2010 – Repülőgép balesetben életüket vesztik a legfelsőbb lengyel állami vezetők

A szmolenszki légikatasztrófában életüket veszítik a Lengyel Köztársaság legfelsőbb állami és katonai vezetői, köztük Lech Kaczyński államfő.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás