2017. november 24., péntek - Emma

61 évvel ezelőtt tört ki hazánkban a sztálinista terror és a szovjet megszállás elleni forradalom és szabadságharc

A Gergely-naptár szerint az év 296. napja, az évből még 69 nap van hátra.

1956-ban ezen a napon a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés demonstrációja tömegtüntetéssé, a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el.

A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába – írja a Wikipédia.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2017. október 23., hétfő

A Nap kel: 7 óra 13 perckor, nyugszik: 17 óra 42 perckor.
A Hold kel: 10 óra 32 perckor, nyugszik: 20 óra 9 perckor.

Névnapok

Gyöngyi, Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.

Gyöngyi

A női név a magyar eredetű Gyöngy női név -i képzős alakja, egyben a Gyöngyvér becézett alakja. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Magyarország Nemzeti Ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére ezt a napot az 1990. május 2-án összeült szabadon választott országgyűlés Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította.

Az Iskolai Könyvtárak Világnapja (október negyedik hétfője)

Az 1999 óta létező világnap célja felhívni a figyelmet arra, hogy az iskolai könyvtáraknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tanulók leküzdhessék azokat az akadályokat, melyektől nem tudják kihasználni lehetőségeiket. Az iskolai könyvtárak fejlesztik az információs készségeket, a könyvtárhasználati tudást és felkészítenek az egész életen át tartó tanulásra. Ezek közt az alapvető készségek közt szerepel az írás és olvasási készség, valamint az információk megtalálásával és a velük való munkával kapcsolatos készségek.

Október 23. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1817 – Pierre Larousse
francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó alapítója
(† 1875)

1869 – Zulawszky Béla
olimpiai ezüstérmes vívó, honvédtiszt
(† 1914)

1883 – Werkner Lajos
kétszeres olimpiai bajnok vívó
(† 1943)

1922 – Bálint Ágnes
József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg
(† 2008)

1927 – Gyarmati Dezső
olimpiai- és Európa-bajnok vízilabdázó, szakedző, A Nemzet Sportolója
(† 2013)

1927 – Edward Kienholz
amerikai installációs művész
(† 1994)

1940 – Pelé
(er. Edson Arantes do Nascimento)
háromszoros világbajnok brazil labdarúgó, minden idők egyik legjobb játékosa

1942 – Michael Crichton
amerikai író († 2008)

1954 – Ang Lee
Oscar-díjas tajvani-amerikai filmrendező

1976 – Ryan Reynolds
kanadai-amerikai színész

Október 23. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

i. e. 42 – Marcus Iunius Brutus
római hadvezér
(* i. e. 85)

1456 – Kapisztrán Szent János
itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a Nándorfehérvári diadal egyik hőse
(* 1386)

1867 – Franz Bopp
német nyelvész
(* 1791)

1872 – Théophile Gautier
francia regényíró, költő, festőművész, műkritikus
(* 1811)

1888 – Kemény Gábor
politikus, publicista, az MTA tagja, miniszter
(* 1830)

1921 – John Boyd Dunlop
skót állatorvos, feltaláló, a légtömlős gumiabroncs feltalálója
(* 1840)

1929 – Heim Pál
orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár
(* 1875)

1947 – Donáth György
jogász, politikus, a Magyar Közösség egyik vezetője
(* 1904)

1948 – Zerkovitz Béla
műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző
(* 1882)

1991 – Július Torma
(er. Torma Gyula)
magyar születésű, olimpiai- és Európa-bajnok cseh(szlovák) ökölvívó, edző
(* 1922)

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás