2017. december 18., hétfő - Auguszta

525 éve ezen a napon érte el Amerika partjait Kolumbusz Kristóf

A Gergely-naptár szerint az év 285. napja, az évből még 80 nap van hátra.

1492-ben ezen a napon kötött ki a Bahama-szigeteken az olasz származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló genovai utazó, tengerésztiszt, Cristoforo Colombo vagy hagyományos, magyaros nevén Kolumbusz Kristóf.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2016. október 12., szerda

A Nap kel: 6 óra 57 perckor, nyugszik: 18 óra 2 perckor.
A Hold kel: 23 óra 34 perckor, nyugszik: 14 óra 10 perckor.

Névnapok

Miksa, Edvin, Edvina, Maximilián, Misa, Pilár, Rezső, Szeráf, Szerafin, Szerafina, Tirzusz.

Miksa

A férfinév a Miklós régi magyar becéző formájából önállósult, de lehet a Mikhál (ma: Mihály) név becézője is. Később, eredetétől függetlenül a Maximilián magyarítására is alkalmazták. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Látás Világnapja (október második csütörtökje)

A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a vakság 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható, és hogy a kormányokat és különböző szervezeteket biztassák az egységes megelőzési beruházásokra. 2000-ben kezdeményezték a „Látás 2020” programot is, amelynek célja, hogy 2020-ra megszűnjék a megelőzhető vakság előfordulása.

Október 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1537 – VI. Eduárd
angol király
(† 1553)

1842 – Robert Gillespie Reid
skót hídépítő és vasúti vállalkozó
(† 1908)

1872 – Ralph Vaughan Williams
angol zeneszerző
(† 1958)

1882 – Gulácsy Lajos
festőművész
(† 1932)

1935 – Luciano Pavarotti
Grammy-díjas olasz operaénekes, a Három Tenor egyike
(† 2007)

1942 – Dózsa László
színművész, rendező, Érdemes Művész, 1956-os szabadságharcos

1946 – Sárosi László
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó

1953 – Parti Nagy Lajos
Kossuth-, József Attila- és Artisjus-díjas író, költő

1957 – Csillag Endre
zenész, gitáros (Edda, Bikini)

1992 – Josh Hutcherson
amerikai színész („Az éhezők viadala”)

Október 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1504 – Corvin János
horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király természetes fia
(* 1473)

1859 – Robert Stephenson
angol gépészmérnök, mozdony- és vasútgép-gyártó vállalkozó, hídépítő, George Stephenson fia
(* 1803)

1870 – Robert E. Lee
amerikai tábornok, az amerikai polgárháborúban a konföderációs haderő parancsnoka
(* 1807)

1902 – Adler Mór
festőművész
(* 1860)

1924 – Anatole France
Nobel-díjas francia író
(* 1844)

1932 – Klebelsberg Kuno
kultúr- és tudománypolitikus, a Magyar Királyság kultuszminisztere
(* 1875)

1979 – Marton Endre
Kossuth- és Jászai-díjas rendező, színigazgató, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1917)

1986 – Fényes Szabolcs
Erkel-díjas zeneszerző, színigazgató, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1912)

2000 – Sükösd Mihály
József Attila-díjas író, szerkesztő
(* 1933)

2011 – Herskó János
Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Érdemes Művész
(* 1926)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely október 12-én történt

1492 – Kolumbusz Kristóf hajói elérik Amerika partjait

Cristoforo Colombo vagy hagyományos, magyaros nevén Kolumbusz Kristóf genovai tengerész – Izabella spanyol királynő és Ferdinánd király támogatásával – 1492 augusztusában három hajójával (Santa Maria, Pinta, Nina) elindult, hogy Afrika megkerülése nélkül, Nyugat felől jusson el Indiába. 33 napig hajóztak anélkül, hogy szárazföldet láttak volna, közben egyszer a kis flottát majdnem teljesen fogságba ejtette a Sargasso-tenger felszínét borító barnamoszat-szövedék.

A csüggedt legénységben Kolumbusz úgy próbálta tartani a lelket, hogy egy második, hamis hajónaplót is vezetett, ahová a megtett távnál kevesebbet írt be. 1492. október 12-én a Nina fedélzetéről Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet. Amikor végre partot értek, a Bahamákon voltak. A sziget eredeti neve Guanahani volt, Kolumbusz San Salvadore-nak keresztelte át. Innen Kuba és Hispaniola szigetére hajóztak.

Kolumbusz – néhány matrózát otthagyva – visszaindult, hogy az uralkodóknak jelentést tegyen. Mivel bizonytalan volt a visszaút sikerében, rövid beszámolót írt, s ezt egy lezárt palackba tette, remélve, hogy ha ő nem is, de a palackposta elviszi a hírt. Kolumbusz később még három utat tett az Antillákra, mindig azt állítva, hogy Kelet-Indiában járt.

Amerigo Vespucci, olasz felfedező és térképész – aki először 1499-ben, majd azután még többször is járt az Újvilágban – állapította meg először, hogy Kolumbusz önálló kontinenst fedezett fel, ezért az ő keresztnevéről Amerikának nevezték el a földrészt. Kolumbusz élete végéig nem ismerte el, hogy új kontinensre bukkant, mindvégig abban a hitben élt, hogy Indiába jutott el.

1550 – Fráter György megegyezésre kényszeríti Izabellát

A királyné ígéretet tesz a behívott török segítség visszaküldésére, a helytartó pedig a törökkel való viszony helyreállítására.

1576 – Habsburg Rudolf foglalja el a császári trónt

1576. október 12-én lépett a császári trónra, de már 1572. szeptember 8-án magyar királlyá koronázták. Nem voltak kiemelkedő uralkodói erényei, sőt öröklött elmebaja és vérbaja miatt fokozatosan elhatalmasodott rajta az őrültség. Ideje nagy részét a tudományok kötötték le, kedvelte az asztrológiát és alkímiát. Udvarában Kepler és Tycho de Brahe is megfordult. A tizenöt éves magyarországi török háborúban zsoldosai feldúlták az országot. Nem tudta lecsillapítani a magyar uralkodói rendek elégedetlenségét, amely a nádori szék betöltetlensége, a német zsoldosok garázdálkodása, s a bécsi kamara illetéktelen lépései miatt erősödött föl. Rekatolizáló lépései még inkább népszerűtlenné tették. A helyzetet kihasználva öccse, a későbbi II. Mátyás maga mellé állította a magyar és osztrák arisztokrácia nagy részét, és az 1608-as pozsonyi országgyűlésen szövetséget kötött velük. 1608 áprilisában Rudolfot fegyverrel kényszerítették a magyar trónról való lemondásra, majd 1611-ben a cseh koronáról is lemondott, de a császári címet haláláig viselte.

1810 – Megtartják az első müncheni sörfesztivált (Oktoberfest)

Ezen a napon vezette oltár elé Lajos bajor trónörökös, a későbbi I. Lajos király Therese von Sachsen-Hildburghausen kisasszonyt. A menyegzőt Münchenben öt teljes napon át ünnepelték. A Wittelsbach uralkodó család étellel, itallal vendégelte meg az ünnepségek részvevőit. Végül lóversenyt rendeztek a város kapui előtti réten, amelyet a menyasszony tiszteletére Theresien-Wiesé-nek neveztek el.

A házasságkötést már abban az időben népünnepélyként (Volkskfest) emlegették. A rákövetkező évben megismételték a rendkívül népszerű lóversenyt, és ezzel lerakták a belőle később kialakuló Oktoberfest alapjait, ehhez járult még a mezőgazdasági szakkiállítás októberi megrendezése is. 1818-ban már felállítottak két hintát és az első ringlispílt, majd1896-ban felépítették az első nagy sörkerteket.

Az Oktoberfestet több mint másfél százados története során 24 alkalommal kellett elhalasztani háború vagy járványos megbetegedések miatt. Napjainkban a bajorországi Oktoberfestet a világ legnagyobb és legrégibb hagyományú népünnepélyeként tartják számon. A 16 napon át tartó fesztivált az utóbbi években szeptember második felében rendezik meg.

1872 – Megalakul a kolozsvári egyetem

Ferenc József magyar király szentesíti a kolozsvári egyetem felállításáról szóló 1872:XIX. törvénycikket. Az új egyetem karai: jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti, nyelv- és történettudományi és természettudományi. A felsőoktatási intézmény Kolozsvár elcsatolása után Szegedre költözött, ahol 1921-ben kezdődött meg az oktatás.

1875 – Megnyitják Esztergomban a Keresztény Múzeumot

Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára 1882-ben került át mai helyére, a Prímási Palotába. A gyűjtemény több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5.000 lapot számláló grafikai kollekció is. A múzeumi épület felújítását 1969-ben kezdték meg és 1973 májusában nyílt meg ismét.

1885 – Megkezdődik az Országház építése

1885. október 12-én volt az Országház építkezését megindító első kapavágás az akkori Tömő téren, a mai Kossuth Lajos téren. Az országgyűlés mindkét házát befogadó Parlament építését az 1880. évi LXIII. tc. rendelte el. A pályázatra húsz pályamű érkezett, amelyek közül Steindl Imre átdolgozott terveit fogadták el 1884-ben. Az eklektikus-neogót épület, amely a XIX. század végének legnagyobb szabású együttese, 1885-1904 között épült fel. A félkész épületben 1896. június 8-án, a millennium idején gyűltek először össze ünnepi ülésre a honatyák, majd 1902. október 8-án tartották az első országgyűlést, a végleges átadásra 1904-ben került sor.

Itt valósult meg az országban az első távfűtés. Az alsó- és a felsőház önálló két szárnyát a köztük lévő kupola foglalja össze. A gótikát a finoman faragott tornyok és fiatornyocskák idézik. Az épületet 88 szobor díszíti: a dunai oldalon Árpádtól és vezéreitől V. Ferdinándig az uralkodókat, a Kossuth téri oldalon az erdélyi fejedelmeket, hadvezéreket és vitézeket ábrázolnak. A Kossuth téri főhomlokzat kiugró középrésze a delegációs termet és a barokk díszlépcsőházat foglalja magába, melynek freskóit Lotz Károly festette. A közös üléstermet a kupola alatt alakították ki. A termekben Körösfői-Kriesch Aladár, Vajda Zsigmond, Rudnay Gyula és mások képei láthatók. A dunai oldal földszintjén kapott helyet az Országgyűlési Könyvtár. A puha mészkőből készült faragványokat a városi levegő tönkreteszi, ezért cseréjük folyamatos.

1902 – A magyar labdarúgó válogatott lejátssza első hivatalos mérkőzését

A labdarúgás az 1890-es években vert gyökeret hazánkban. Azt nem lehet tudni, kik és hol játszották az első mérkőzést, meglehet, hogy itt dolgozó angol szakmunkások rúgtak először labdába ezen a földön. Az bizonyos, hogy a BTC (Budapesti Torna Club) keretén belül alakult meg az első magyar futballcsapat. A Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulása 1901. január 19-én a sportág népszerűvé válását jelezte. Egy hónap múlva a Csömöri úti pályán a BTC és a Budapesti SC között lezajlott az első magyar bajnoki mérkőzés is.

A nemzetközi megmérettetésnek is rövidesen eljött az ideje. Április 11-én a Millenáris pályán az Angliából érkezett Richmond AFC 4:0-ra legyőzte az MLSZ által kiállított vegyes csapatot. Az első hivatalos országok közötti mérkőzés 1902. október 12-én zajlott le Bécsben, és ezzel kezdetét vette, a több mint 100 alkalommal megrendezett magyar-osztrák összecsapások sorozata. A „sógorok” 5:0-ás győzelmét hozó találkozón csapatunk balösszekötője a kétszeres olimpiai bajnok úszó, Hajós Alfréd volt.

1927 – Sztálin lesz az első számú vezető a SZU-ban

Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió első számú vezetője, miután Lev Davidovics Trockijt eltávolítják a Kommunista Pártból.

1929 – A kormány pertörlést rendel el

A pertörlés az 1919 óta emigrációban élő szociáldemokrata politikusok, Buchinger Manó és Garami Ernő ügyére vonatkoznak. November 7-én mindketten hazatérnek.

1930 – Megalakul a Független Kisgazdapárt

A kisgazdapárt a legújabb kutatások szerint 1908. január 12-én alakult meg: a Nagyatádi előnevet még nem használó Szabó István arra a napra hívta össze Somogy megye vezető kisgazda személyiségeit, akik létrehozták a vármegyei Kisgazdák Egyesületét. Ez a párt végül 1922-ben egyesült Bethlen István pártjával, s így története megszakadt.

1930. október 12-én Békés községben 11 vármegye küldöttei népgyűlésen mondták ki a Független Kisgazdapárt megalakulását, vezetőjévé Szijj Bálintot választották. December 10-én a párt egyesült Gaál Gaszton Agrárpártjával.

Az FKGP 1945 őszén nagy választási győzelmet aratott, ők alakíthattak kormányt, majd 1946-ban Tildy Zoltán személyében kisgazda köztársasági elnököt választottak. A kommunista párt azonban fokozatosan felmorzsolta, s végül 1948-ban szovjet nyomásra „megfojtották” a pártot, de meg nem szűnt, majd 1988. november 18-án újjáalakult. A párt az 1990. évi szabad választásokon 44, 1994-ben 26, majd 1998-ban 48 mandátumot szerzett. Ezzel a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormány második pártja lett, s négy miniszteri tárcát kapott. 2002-ben a választásokon a párt egy százalékot sem ért el, s így – 12 év után – nem került be a parlamentbe.

1933 – Szövetségi börtönként megnyílik az Alcatraz

Először világítótorony, majd katonai erődítmény volt, utána lett maximális biztonságú börtön, amelynek falai közt töltötte büntetését a két világháború közötti időszak nagy gengsztereinek „színe-java”, mint például Al Capone vagy George R. Kelly. 1963-ban zárták be, ma múzeum, 1986 óta nemzeti emlékhely.

1936 – A kormányzó kinevezi a Darányi-kormányt

Tagjai:

  • Kozma Miklós – belügy;
  • Darányi Kálmán – miniszterelnök, földművelésügy;
  • Rőder Vilmos – honvédelem;
  • Lázár Andor – igazságügy;
  • Bornemissza Géza – kereskedelem-, posta és iparügy;
  • Kánya Kálmán – külügy;
  • Fabinyi Tihamér – pénzügy;
  • Hóman Bálint – vallás- és közoktatásügy.
1938 – Kánya Kálmán fontos üzenetet küld a berlini magyar követnek

Arra utasítja, hogy biztosítsa a birodalmi külügyminisztert, miszerint Magyarország semmilyen újfajta blokkpolitikába nem egyezik bele, hű marad a tengely politikájához.

1944 – A kormányzó új belügyminisztert nevez ki

Bonczos Miklós helyét Schell Péter báró foglalja el.

1946 – A párizsi békekonferencia elfogadja a magyar békeszerződést

A szerződés visszaállította Magyarország 1938 előtti határait. Az első és második bécsi döntést semmisnek nyilvánította, sőt Magyarországnak a Szigetközben még át kellett még engednie három falut Csehszlovákiának. Bár volt némi vita az erdélyi határról, a szövetséges nagyhatalmak elutasították azt a magyar igényt, hogy a magyar-román határt ötezer négyzetkilométerrel módosítsák Magyarország javára. A szerződést 1947. február 10-én írták alá.

1956 – Letartóztatják Farkas Mihályt

A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatták Farkas Mihály volt honvédelmi minisztert.

1971 – A „Jézus Krisztus szupersztár” premierje

Bemutatják a New York-i Broadway-n, a Mark Hellinger Színházban Andrew Lloyd Webber és Tim Rice művét, a „Jézus Krisztus szupersztár” című musicalt.

1974 – Arafat Magyarországra érkezik

A Romániából érkezett Jasszer Arafattal folytatott tárgyalásokról kiadott közlemény újra kifejtette a palesztin kérdésben a szovjet állásponthoz igazodó magyar felfogást: „A közel-keleti válság megoldásához elengedhetetlennek tartják az izraeli megszálló csapatok kivonását valamennyi elfoglalt arab területről […], a palesztinai arab nép önrendelkezési jogának érvényesítését, az önálló palesztin nemzeti hatalom megteremtését…”

Megállapodtak a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) állandó budapesti képviseletének létesítéséről – Magyarország folytatja a PFSZ politikai és szerény mértékű anyagi támogatását. Nehéz megítélni, hogy a magyar közvélemény hogyan vélekedett az arab-izraeli konfliktusról, s ezen belül a palesztin-kérdésről. A magyar kormányzat felzárkózott a szovjet blokk arabbarát politikájához. Úgy látszik, ebbe az irányba szorította a tábor politikához fűződő kötelezettsége. De nem mellőzhető az, hogy a határokon túli magyar kisebbség és a palesztinok között különböző párhuzamokat vont a lakosság egy része. Országszerte viccek keletkeztek a palesztin vezér „asztalkendőjéről”, szerelmi életéről. A szolgáltató nagyvállalatot, a „Javszer”-t a köznyelvben csak „Javszer Arafat”-nak nevezték.

1975 – Megnyílik új helyén a Magyar Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött.

1982 – Andropov lesz a pártfőtitkár

Jurij Vlagyimirovics Andropovot választják meg az elhunyt Leonyid Iljics Brezsnyev utódjául a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkári tisztségébe.

1986 – Konkrét eredmények nélkül ér véget a reykjavíki csúcstalálkozó

Reykjavíkban Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov leszerelési megbeszélései konkrét eredmény nélkül záródnak. A tárgyalások az amerikai űrkutatási program, az SDI kérdésében támadt áthidalhatatlan ellentétek miatt hiúsulnak meg. Az Egyesült Államok elutasítja azt, hogy tíz évre tekintsen el az ABM-szerződés, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződés felmondásától, és ez alatt az idő alatt csak laboratóriumi szinten folytassa az SDI-kutatásokat. A két fél eddigi megállapodásai:

  • öt éven belül 50 százalékkal csökkentendő a hadászati támadó fegyverek száma;
  • teljesen leszerelendő az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták: a Pershing-2-k, a robotrepülőgépek, az SS-20-asok;
  • lépcsőzetesen folytatott tárgyalások útján elérendő az atomfegyver-kísérletek teljes leállítása, majd minden atomfegyver felszámolása, de ezt a NATO-ban jelentős erők ellenzik.
Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás