2018. október 15., hétfő - Teréz

190 éve hunyt el az elektromos áram elméletének kidolgozója, a galvánelem feltalálója

A Gergely-naptár szerint az év 64. napja, az évből még 301 nap van hátra.

A Gergely-naptár szerint az év 64. napja, az évből még 301 nap van hátra. 1827-ben ezen a napon hunyt el 82 éves korában Alessandro Volta (teljes nevén: Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. Róla nevezték el az elektromos feszültség, más néven a potenciálkülönbség mértékegységét az SI rendszerben.

2017. március 5., vasárnap

A Nap kel: 6 óra 15 perckor, nyugszik: 17 óra 36 perckor.
A Hold kel: 10 óra 23 perckor, nyugszik: 0 óra 36 perckor.

Névnapok

Adorján, Adrián, Adria, Adrianna, Adriel, Adrienn, Geraszim, Oliva, Olivér, Olívia, Özséb, Teofil, Virgil, Virgília.

Adorján

A férfinév az Adrián név régi magyar alakváltozata. Jelentése: (a Velence tartományban levő) Hadria városából való, azaz: hadriai. Az 1990-es években igen ritkán fordult elő, a 2000-es és a 2010-es években nem szerepel – a teljes népességre vonatkozóan sem – a 100 leggyakrabban adott férfinév között.

Adrián

Latin eredetű férfinév, a Hadrianus névből származik. Jelentése: (a Velence tartományban levő) Hadria városából való, azaz: hadriai. Maga az Adriai-tenger is a városról kapta a nevét. Korábbi alakváltozatának felel meg az Adorján név. Női párja: Adriána. Az 1990-es években ritkán fordult elő, aztán a 2000-es években már az 51-67., a 2010-es évek elején pedig a 68., míg a teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években a 77-79., a 2010-es években pedig a 78. leggyakrabban adott férfinév volt.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A DJ-k Világnapja

A nem hivatalos világnap egyes források szerint 2002 óta létezik. Hiteles forrást a világnapról, annak létrejöttéről nem találtunk, de a legtöbb hírportál jelzi azt.

Magyarország: A Néprajzi Múzeum Napja

1872. március 5-én nevezték ki Xántus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé, amely az első lépés volt a múzeum megalapítása felé. Ennek emlékére rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum Napját.

Március 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1224 – Árpád-házi Szent Kinga
Árpád-házi királylány, IV. Béla király lánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje
(† 1292)

1326 – I. (Nagy) Lajos
Anjou-házi magyar és lengyel király
(† 1382)

1817 – Austen Henry Layard
brit köztisztviselő, diplomata, műkedvelő régész, az ókori Asszíria feltárója
(† 1894)

1914 – Philip Farkas
magyar származású amerikai kürtművész és pedagógus
(† 1992)

1922 – Pier Paolo Pasolini
Arany és Ezüst Medve-díjas olasz filmrendező, író, költő, teoretikus
(† 1975)

1924 – Zakariás József
olimpiai bajnok és VB-ezüstérmes labdarúgó, az Aranycsapat tagja
(† 1971)

1932 – Gelley Kornél
Jászai-díjas színművész, Érdemes Művész
(† 1989)

1943 – Balázs Péter
Kossuth- és Jászai-díjas színművész, rendező, szinkronszínész, színházigazgató

1970 – John Frusciante
amerikai zenész, gitáros (Red Hot Chili Peppers)

1974 – Eva Mendes
amerikai színésznő

Március 5. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1534 – Antonio da Correggio
az érett reneszánsz egyik legkiválóbb itáliai festője
(* 1489)

1815 – Franz Anton Mesmer
német orvos, csillagász, pszichiáter, pszichológus
(* 1734)

1827 – Alessandro Volta
olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója
(* 1745)

1933 – Komjádi Béla
sportvezető, vízilabdázó, edző, a magyar vízilabdasport úttörője
(* 1892)

1947 – Alfredo Casella
olasz zeneszerző, zongoraművész és karmester
(* 1883)

1953 – Szergej Szergejevics Prokofjev
orosz zeneszerző
(* 1891)

1982 – John Belushi
amerikai filmszínész, James Belushi testvére (Blues Brothers)
(* 1949)

1988 – Németh János
kétszeres olimpiai- és háromszoros Európa-bajnok vízilabdázó
(* 1906)

1998 – Rab Zsuzsa
József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró
(* 1926)

2000 – Lolo Ferrari
(er. Ève Geneviève Aline Vallois)
francia fotómodell, színésznő
(* 1962)

2014 – Gosztonyi János
Jászai-díjas színművész, rendező, Érdemes Művész
(* 1926)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely március 5-én történt

1608 – Lemond az erdélyi fejedelem

Rákóczi Zsigmond lemond erdélyi fejedelmi trónjáról Báthory Gábor javára.

1684 – A pápa létrehozza a Szent Ligát

A bécsi, párkányi és esztergomi diadal ellenére I. Lipót császár kiegyezett volna a Portával a status quo alapján, de IV. Mehmed szultán mereven ellenszegült a megegyezési javaslatoknak. Ilyen körülmények között vetődött fel egy törökellenes nemzetközi szövetség terve. Megvalósításából oroszlánrészt vállalt XI. Ince pápa, aki 1684 tavaszára létrehozta a háború nemzetközi keretét, a Szent Szövetséget, amelyhez a császár, a lengyel király és a velencei dózse is csatlakozott. (Az orosz cár 1686-ban lépett be a Ligába). A szövetség tagjai kötelezték magukat a török elleni offenzívára: Sobieski János Podólia és Ukrajna térségében, I. Lipót Magyarországon, Marcantonió Giustiniani dózse pedig a Földközi-tengeren és a Balkánon.

Európa felfokozott várakozás lázában égett. Prognosztikonok (előrejelzések) láttak napvilágot, amelyek szerint a Mindenható, aki a leghatalmasabb birodalomnak is határt szab, a közeli jövőre tette a török hatalom bukását. Mások égi jelet véltek látni: a félhold mellett két másik hold állott, és mind a hármat egy nagy kereszt kötötte össze, de végül a kereszt egymagában tündökölt az égen. A régóta óhajtott, de mégis váratlan keresztény sikerek feltámasztották a törökellenes áldozatvállalás éthoszát is. Európa minden sarkából érkeztek önkéntesek; köztük volt az a Savoyai Jenő herceg is, aki utóbb a Habsburg Birodalom legnagyobb hadvezérévé nőtte ki magát.

1849 – Szolnoknál győznek a magyarok

A Délvidék kiürítése után Vécsey Károly vezérőrnagy bácskai és Damjanich János bánsági hadosztálya megindult a Tisza mentén észak felé. Dembinski főparancsnok komoly feladatokat szánt ennek a két hadosztálynak. Elképzelése szerint meg kellett volna támadniuk a Szolnoknál található ellenséges hídfőt, hogy ezzel magukra vonják az ellenséges fővezér, Windisch-Grätz figyelmét. A kápolnai csata azonban pár nappal korábban (február 26-28.) történt, ennek ellenére ezt az akciót senki sem fújta le. A terv értelmében a Damjanich vezette hadosztálynak oldalról kellett volna megtámadnia és a Zagyva felé szorítania az ellenséget. Ezalatt Vécsey a Tisza-híd irányából indított volna támadást. Igaz, hogy ez utóbbi rohama késett, ennek ellenére Damjanich kiszorította a városból Karger csapatait. A szolnoki diadallal a Tisza valamennyi átkelője magyar kézre került, ami lehetővé tette, hogy a magyar csapatok gyors átcsoportosításával ismét a honvédsereg vegye át a kezdeményezést.

1872 – Xantus János lesz a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetője

1872. március 5-én nevezték ki a világhírű néprajz- és természettudóst, Xantus Jánost a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezetőjévé. Ezt a napot tekintik a Néprajzi Múzeum születésnapjának. A tudós ezt megelőzően Amerikában, majd Kelet-Ázsiában végzett gyűjtőmunkát. Ez utóbbit egy osztrák-magyar expedició tagjaként, s onnan két és félezer tárggyal tért haza. Kinevezését az e tárgyakkal rendezett, nagy sikerű kiállításának köszönhette. Az ő, és Reguly Antal, a másik nagy néprajztudós gyűjteménye képezte az új múzeum alapanyagát.

A kinevezéssel azonban még nem oldódott meg a múzeum problémája. A gyűjteményt az első 15 évben a Nemzeti Múzeum ásványtárában helyezték el. Bővítésére és jobb elhelyezésére csak 1882-ben kerülhetett sor. Először az Ybl-féle Várkertbazárba költöztették, de az ottani elhelyezés végül is egészségtelennek, a gyűjtemény számára károsnak bizonyult. Ekkor a Nemzeti Múzeum közlében, egy Csillag utcai bérház egyik lakásában helyezték el. A mostoha körülmények ellenére a múzeum anyagából a Millennium egyik legsikeresebb látványosságát építették fel, a Városligeti Néprajzi falut.

A múzeum a század elején, Semayer Vilibáld vezetése alatt újból virágzásnak indult, ekkor már 126 kiállítási helyiséget bérelt, s gyűjteménye is tovább gyarapodott. Ugyanakkor tovább folytatódott vándorútja is, 1925-ben a Népligetbe került. A II. világháború után a kiállításra szánt terület egyre fogyott, a gyűjtést és tudományos munkát a nemzetietlen politika kifejezetten akadályozta. A jelenlegi épület, az egykori Kuria palotája pedig éppúgy alkalmatlan a sok tízezer darabból álló gyűjtemény elhelyezésére és megfelelő kiállítására, mint a múzeum előző „otthonai”.

1882 – Könyvkiállítást tartanak Budapesten

Az első nagyszabású könyvkiállítást Trefort Ágoston nyitotta meg az akadémia épületében. A kiállítás célja volt bemutatni a hazai nyomdászat és könyvkötészet fejlődését a legrégebbi időtől a legújabb korig.

1938 – Darányi miniszterelnök beszédében nagy arányú fegyverkezési terv megindítását jelenti be

A háborús gazdasági előkészületek korábbi burkolt formáit 1938-tól a nyílt, rohamos ütemű fegyverkezés váltotta fel. Darányi miniszterelnök 1938. március 5-i győri beszédében nagy arányú fegyverkezési terv megindítását jelentette be. Öt év alatt 1 milliárd pengő beruházást irányoztak elő, ebből 600 milliót közvetlenül hadi kiadásokra, 400 milliót pedig közvetve az ország harcképességének fokozására (út-, vasútépítés, hajózás, távközlés stb.). A beruházásokat az állam részben egyszeri vagyonadó kivetésével (600 millió pengő), részben pedig belső kölcsön kibocsátásával (400 millió pengő) fedezte.

Már 1938 második felében nagy arányú háborús konjunktúra bontakozott ki. A nagy nehézipari üzemek jelentékeny megrendeléseket kaptak az államtól. Ezek finanszírozására 1939 májusáig már kereken 300 millió pengőt fizetett ki az állam. A háborús konjunktúra a nehézipar mellett a könnyű- és élelmiszeriparra is kiterjedt. 1939 februárjában már arról hoztak döntést, hogy az eredeti tervtől eltérően a programot öt év helyett két év alatt, 1940. augusztus 1-jéig befejezik. Felemelték a beruházások keretét: a közvetlen katonai kiadások 800 millió pengőre emelkedtek. Mindennek megfelelően 1939-ben az ipari termelés 1938-hoz képest 21%-kal emelkedett. Ez csaknem olyan mérvű emelkedés volt, mint a békegazdálkodás idején az ipar 20 év alatti növekedése.

1946 – A köztársaság kikiáltása után Nagy Ferenc veszi át a miniszterelnöki tisztet

Az MKP, az SZDP, az NPP és a szakszervezetek részvételével megalakult a Baloldali Blokk. Követeléseik: a jobboldaliak eltávolítása a közigazgatásból, harc az FKgP jobbszárnya ellen, az államosítások folytatása. Március 7-én 300 ezres tüntetést rendeztek és kiadták a jelszót: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” Ugyanakkor követelték a további államosításokat: az olaj- és bauxitbányák, a nehézipari nagyvállalatok nacionalizálását és a közigazgatás megtisztítását a régi rendszer embereitől.

A Baloldali Blokk megalakításával elkezdődött a „szalámitaktika”: első szeletként a kisgazdákat kívánták „levágni” a kommunisták. A SZEB is természetesen az új politika mögött állt. A Kisgazdapárt meghátrálásra kényszerült: teljesítette a Baloldali Blokk legfontosabb követeléseit, így a párt elnöksége 1946. március 12-én bejelentette 20 nemzetgyűlési képviselőjének kizárását a pártból. (A kizárt képviselők 1946 nyarán Sulyok Dezső vezetésével megalakították a Magyar Szabadság Pártot).

1946 tavaszán a kisgazdapárti többségű parlament elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot (1946:VII. tc.). Ezzel törvényes alapot teremtettek arra, hogy a köztársaság-ellenesnek minősíthető politikai erőket adminisztratív eszközökkel kizárják a politikából.

1946 – Winston Churchill először említi a “Vasfüggöny”-t

A brit miniszterelnök szerint „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. (…) E hatalmas birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait…” Előadásában Winston Churchill a szovjet terjeszkedéssel szembeni atlanti szolidaritás erősítésére, elsősorban a brit-amerikai összefogás megszilárdítására hívta fel a figyelmet.

A sztálini Szovjetunió a II. világháború után szinte korlátlan hatalmak szerzett az általa elfoglalt kelet- és közép-európai államokban. A szovjetek megakadályozták a demokratikus államrendszerek kialakulását, illetve továbbélését, és a saját – az illető népek akaratától, hagyományaitól, nemzeti sajátosságaitól idegen – rendszerüket kényszerítették rájuk. A terrorperek, a gulágok, a szellemi és anyagi elnyomás alanyaivá változtatták őket. Az 1940-es évek végétől Európa és a világ kettészakadt, és egy választóvonal zárta el egymástól a keleti és a nyugati világot.

Féktelen fegyverkezési verseny indult el, enyhülést csak 1956 februárjában a szovjet kommunista párt XX. kongresszusa hozott, amikor Hruscsov leleplezte Sztálint. Ez azonban csak az 1956 októberi magyar forradalomig tartott. Utána újra a hidegháború szelei kezdtek fújdogálni. A igazi áttörés az 1970-es években kezdődött, amikor a politikai konfrontációt fokozatosan felváltotta a tárgyalások, a konszenzuskeresés időszaka. Az enyhülési folyamat jelentős állomása az 1975-ben Helsinkiben megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet volt.

1954 – Eisenhower színes bőrű miniszterhelyettest nevez ki

Eisenhower amerikai elnök munkaügyi miniszterhelyettessé nevezte ki Ernest Wilkins ügyvédet, akinek személyében első ízben került ilyen magas posztra színes bőrű ember.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás