2017. november 19., vasárnap - Erzsébet

124 éve született a XX. századi magyar színjátszás kiemelkedő alakja

A Gergely-naptár szerint az év 139. napja, az évből még 226 nap van hátra.

1893-ban ezen a napon született Budapesten Bajor Gizi (er. Beyer Gizella) Kossuth-díjas színművésznő, Kiváló Művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a két világháború között időszak legnagyobb magyar színésznője, akire akkor a Nemzeti Színház teljes repertoárja épült. Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is. Utóbbi megzavarodott állapotában azt hitte, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, ezért 1951. február 12-én megölte, majd magával is végzett.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2017. május 19., péntek

A Nap kel: 5 óra 1 perkor, nyugszik: 20 óra 20 perckor.
A Hold kel: 1 óra 50 perckor, nyugszik: 12 óra 30 perckor.

Névnapok

Ivó, Milán, Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.

Ivó

A férfinév germán eredetű, jelentése: tiszafa. A szláv nyelvekben az Ivo az Iván beceneve. Női párja az Ivonn. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.

Milán

Szláv eredetű férfinév, jelentése: kedves. Az 1990-es években gyakori név volt, a 2000-es években a 8–32. leggyakoribb férfinév. Közkedvelt név Csehországban, Szlovákiában és a volt Jugoszlávia szláv utódállamaiban.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

Május 19. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1855 – Bihari Sándor
festőművész
(† 1906)

1871 – Ligeti Miklós
szobrászművész
(† 1944)

1890 – Ho Si Minh
Vietnam vezetője († 1969)

1893 – Bajor Gizi
(er. Beyer, később Bayor Gizella)
Kossuth-díjas színművésznő, Kiváló Művész
(† 1951)

1896 – Várkonyi Nándor
író, szerkesztő, könyvtáros, kultúrtörténész
(† 1975)

1925 – Pol Pot
(er. Szaloth Szár)
a kambodzsai Vörös Khmer rezsim vezetője, rettegett diktátor
(† 1998)

1948 – Grace Jones
jamaica-i születésű amerikai fotómodell, énekesnő, színésznő

1958 – Bubik István
Jászai-díjas színművész, Érdemes Művész
(† 2004)

1977 – Natalia Oreiro
uruguayi énekesnő, színésznő („Vad angyal”)

1979 – Andrea Pirlo
világbajnok, UEFA BL- és Szuperkupa-győztes olasz labdarúgó

Május 19. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1303 – Szent Ivó
a jogászok védőszentje (* 1253)

1536 – Boleyn Anna
angol királyné, VIII. Henrik második felesége, I. Erzsébet anyja
(* ?)

1838 – Schuster János
orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1777)

1864 – Nathaniel Hawthorne
(er. Nathaniel Hathorne)
amerikai író
(* 1804)

1895 – José Martí
(er. José Julián Martí Pérez)
kubai költő, író, szabadságharcos
(* 1853)

1896 – Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos
főherceg, I. Ferenc József császár öccse, Ferenc Ferdinánd főherceg édesapja, 1896-ig trónörökös
(* 1833)

1898 – William Gladstone
angol politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke
(* 1809)

1913 – Korányi Frigyes
(er. Kronfeld Frigyes)
belgyógyász, egyetemi tanár
(* 1828)

1918 – Ferdinand Hodler
svájci festőművész
(* 1853)

1942 – Joseph Larmor
ír fizikus, matematikus, róla nevezték el a Larmor-precessziót
(* 1857)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely május 19-én történt

1578 – A nagy budai lőporrobbanás

Szamosközy István krónikája szerint egy hosszabb ideje tartó szárazság utáni viharban történt a szerencsétlenség. Éjjel villámcsapás találta el a budai vár egyik tornyát, amely lőporraktárként szolgált. Ez a torony Zsigmond palotája előtt állt, Szamosközy szerint „czímertorony” volt a neve. A robbanás erejét az egykorú leírások úgy jellemzik, hogy néhány nehezebb ágyút is a Dunába vetett, az ott található hidat is szétrombolta, de még a messzebb fekvő Rákos-mezőre is sűrű por szállt.

Az áldozatok számáról eltérő feljegyzések maradtak fenn. A velencei követ 2.000, az egri püspök 5.000, Gyulaffy Lestár már 6.000 halottról ír, mégis a kisebb számok tekinthetők hitelesnek. Szamosközy így ír: „…az török azt mondja, hogy csak fizetett nép tizenkét száz veszett akkor”. Az áldozatok számának alacsonyabb voltát támasztja alá az a tény is, hogy az 1686. július 22-i hasonló robbanáskor 1.500 halottról tudunk.

A helyreállítási munkákat közel kétezer ember végezte, közöttük 200 kőműves. A munkák finanszírozására különadót vetettek ki. A robbanást követően bár a helyreállításért mindent megtett, Szokollu Musztafa pasa selyemzsinórt kapott a szultántól, s bár lázadni próbált a halálos ítélet ellen, 1578. szeptember 30-án kivégezték.

1643 – Létrejön az Új-Anglia Konföderáció

Az észak-amerikai angol kolóniák az Új-Anglia Konföderációban egyesítik erőiket. Spanyolország, Franciaország és Hollandia mellett Anglia a negyedik európai nagyhatalom, amelyik az észak-amerikai kontinensen kolóniákat hoz létre. Az Új-Anglia Konföderációban Massachussetts, Plymouth, Connecticut és New Haven egyesülnek. Plymouth a puritán „zarándok atyák” telepéből jön létre. A telepesek 1620. szeptember 21-én érkeztek Angliából a Mayflower-en. A kolónia 1629 óta autonómiát élvez, miután a gyarmatosítók kiegyenlítették adósságaikat az angol üzletembereknél – akik a vállalkozást finanszírozták – és a királyi tanács meghosszabbította az 1621-ben kapott letelepedési kiváltságukat. Ugyanígy puritán telepesek alapították Massachussetts kolóniát is, amelyet 1629-től a Massachussetts Bay Company igazgat. A gyorsan növekvő kolónia vallási türelmetlensége azonban sok elégedetlen telepest arra késztetett, hogy elvándoroljon. Ők alapították meg 1635-ben Connecticutot, 1636-ban Providence-Rhode Island-ot és 1638-ban New Haven-t. Az angolok a gyarmatosítás során nemcsak a kereskedelmi érdekeket tartják szem előtt, hanem egyidejűleg területet is akarnak szerezni az anyaországból kivándorlók számára. A többi európai gyarmatosító hatalmat – elsősorban Franciaországot – főleg gazdasági szempontok vezetik. Az 1642-ben a Szent Lőrinc-folyónál alapított Montrealból kiindulva a francia misszionáriusok és szőrmekereskedők élénk cserekereskedelmet folytatnak számos indián törzzsel.

1643 – A Rocroi-i csata

A francia királyi hadsereg, Louis de Bourbon, Enghien hercege (a későbbi „Nagy Condé”) vezetésével döntő vereséget mér a Francisco de Melo márki spanyol királyi hadseregére.

1736 – Először alkalmazzák a kronométert

John Harrison angol ácssegéd, műkedvelő órás 1735-ben készítette el az első hajózási műszert, a kronométert. Az idő és helymeghatározásnál nélkülözhetetlen műszert a Centurion hadihajó alkalmazta először, amely 1736. május 19-én vonta fel horgonyát a Spithead kikötőben.

1781 – XVI. Lajos meneszti pénzügyminiszterét

A versailles-i udvart botrány rázta meg: Jacques Necker pénzügyminiszter először hozta nyilvánosságra a titkos állami pénzügyeket, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetre felhívja a figyelmet. XVI. Lajos udvarának kiváltságos körei miatt azonban távozásra kényszerült. A népszerű pénzügyi szakértő Svájcba vonult vissza, és ettől kezdve kíméletlenül bírálja a csőd felé rohanó államot. A 49 éves királyi pénzügyminiszter, aki 1777 óta viselte hivatalát, a korábbi években óvatos reformokkal (kegydíjak megszüntetése, arányosabb adózás) kísérelte meg a szétzilált államháztartás szanálását. Ezt azonban a sikeres bankár elleni udvari intrikák megakadályozták. Necker bosszúból nyilvánosságra hozta a király számára készített éves pénzügyi jelentését.

1802 – Megalapítják a francia Becsületrendet

Napoléon Bonaparte megalapítja a Francia Köztársaság Becsületrendjét.

1845 – Útjára indul a Franklin-expedíció

Útjára indul John Franklin kapitány vezetésével az északnyugati átjáró megtalálására indított Franklin-expedíció.

1906 – Megnyitják a Simplon-alagutat

A Föld egyik leghosszabb vasúti alagútja, a Simplon-alagút a svájci Brig és az olasz Iselle nevű várost köti össze a Simplon-hágó alatt 1.300-1.500 méter mélyen. A világ akkor leghosszabb (19,7 km) alagútjában három héttel később megindult a vasúti forgalom. 1922-ben mellette megépült a vele párhuzamosan futó második alagút (19,8 km). Minden évben október és április között a hágón átvezető autópályát lezárják, s ekkor az autók is vonaton jutnak át az alagúton. A két alagút jelenleg a negyedik és ötödik leghosszabb a világon.

1910 – Vészes közelségbe kerül a Halley-üstökös

Bécsi jósok szerint e napon bekövetkezik a világvége. Ezen a napon kerül, a Halley-üstökös legközelebb a Földhöz. A szabad szemmel is észlelhető üstökös Edmond Halley brit csillagászról kapta nevét, aki megfigyelései alapján rájött, hogy az üstökös rendszeres időközökben, kb. 76 évente tér vissza. Első megjelenését i. e. 466-ra teszik, az utolsó pedig 1986-ban volt.

1961 – Harckészültség

Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet.

1971 – Fellövik a Mars-2 űrszondát

Az űrjármű leszálló egysége 1971. november 27-én becsapódott a Mars bolygó felszínébe. Útja alatt tv-képeket sugárzott az égitest felszínéről. Ez volt az első sikeres Mars-expedíció.

1977 – Általános béremeléseket hajtanak végre

A Minisztertanács felemelte az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a villamosenergia- és ruházati iparban alkalmazott fizikai dolgozók, valamint az oktatási és egészségügyi dolgozók bérét. Az összesen 1,2 millió dolgozó közül csaknem 1 millió „fizikai munkás”.

2007 – Kirobban a Zsanett-ügy

Előzetes letartóztatásba vették a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt rendőrét, akiket egy ismert gitáros barátnőjének megerőszakolásával gyanúsítanak.

2007 – Magas beosztású rendőrtiszteket mentenek fel

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás