2017. szeptember 23., szombat - Tekla, Líviusz

55. születésnapját ünnepli ma az egykori első számú német popdíva

A Gergely-naptár szerint az év 138. napja, az évből még 227 nap van hátra.

1962-ben ezen a napon született Saarbrückenben Sandra (er. Sandra Ann Lauer) német popénekesnő, aki az Arabesque trió vezető énekesnőjeként szerzett magának nemzetközi hírnevet, majd 1985-től rövid időn belül ő lett az első számú német popdíva. Érdekesség, hogy a szólókarrierjét egyengető és dalait szerző első férje, a könnyűzenében szintén ismert, román származású Michael Cretu (er. Mihai Crețu) is ezen a napon született, csak ő 1957-ben, Bukarestben.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2017. május 18., csütörtök

A Nap kel: 5 óra 2 perckor, nyugszik: 20 óra 19 perckor.
A Hold kel: 1 óra 17 perckor, nyugszik: 11 óra 26 perckor.

Névnapok

Erik, Alexandra, Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.

Erik

A germán eredetű név, amelynek német megfelelője egyes területeken az Erich. A névben a richi~rík ógermán alak lapul, aminek a jelentése „uralkodó, hatalmas”, de mások szerint az Erarik formából alakult ki, aminek az első tagja az „era” („Ehre”, „dicsőség”) szó. Van olyan magyarázat is, amely szerint az észak-német Eirikr alakból ered, aminek első eleme az „ein” („egyedül”) szó.

A név korábban igen ritka volt, 1967-ben mindössze huszonöten kapták, de a 80-as években sem szerepelt az első százban. Az 1990-es években vált gyakori névvé, a 2000-es években már a 43-48. leggyakoribb férfinév.

Alexandra

A női név a latinosított Alexander név görög eredetijének (Alexandrosz) női párja, aminek a jelentése: „harcra kész”, „az embereket oltalmazó”. A XX. század végéig nagyon ritka név volt, de az 1990-es években a legtöbbször választott női névvé vált. A 2000-es években a 12-21. leggyakoribb női név.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Múzeumi Világnap

A világnap ünneplését a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták el, első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg. Azóta már több mint száz ország közel 30.000 múzeuma vesz részt a minden évben ezen a napon tartott eseményben. Az ünnep célja, hogy az „év eme napján komolyabb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé”.

Az Internet Világnapja

A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte, hogy május 18. legyen az Internet Világnapja. Az egyesület célja az volt, hogy a világháló minden lefedetlen területre, a fejlődő országokba is eljusson. Magyarország 1991-ben csatlakozott az Internethez (az NSFNET-en keresztül).

Május 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1796 – Schweidel József
(er. Joseph Schweidel)
honvéd tábornok, aradi vértanú
(† 1849)

1830 – Goldmark Károly
zeneszerző
(† 1915)

1920 – II. János Pál
(er. Karol Józef Wojtyła)
a 264., 455 év után az első nem olasz (lengyel) katolikus egyházfő
(† 2005)

1953 – Csongrádi Kata
(er. Csongrádi Katalin)
színésznő, musical-énekesnő, író

1957 – Michael Cretu
(er. Mihai Crețu)
román származású zeneszerző, előadóművész, producer

1959 – Galla Miklós
humorista, zenész

1962 – Sandra
(er. Sandra Ann Lauer)
német popénekesnő

1967 – Heinz-Harald Frentzen
német F-1 autóversenyző

1976 – Grecsó Krisztián
József Attila-díjas költő, író

1981 – Mahamadou Diarra
mali labdarúgó

Május 18. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1799 – Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais
francia író, színműíró
(* 1732)

1800 – Alekszandr Vasziljevics Szuvorov
orosz herceg, cári hadvezér, generalisszimusz
(* 1729)

1911 – Gustav Mahler
morvaországi születésű osztrák zeneszerző
(* 1860)

1922 – Alphonse Laveran
Nobel-díjas francia orvos
(* 1845)

1979 – Consuelo Suncín Sandoval Zeceña
salvadori művésznő, Antoine de Saint-Exupéry felesége
(* 1901)

1980 – Ian Curtis
angol zenész, gitáros, énekes (Joy Division)
(* 1956)

1981 – Guttmann Márta
hárfaművész
(* 1897)

1995 – Bor Ambrus
(er. Lukács János)
József Attila-díjas író, műfordító, publicista
(* 1921)

2005 – Pongrátz Gergely
a Corvin-közi felkelő csoport parancsnoka az 1956-os forradalom idején
(* 1932)

2007 – Pierre-Gilles de Gennes
Nobel-díjas francia fizikus, „az LCD atyja”
(* 1932)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely május 18-án történt

1319 – Az egri káptalan papíroklevelet ad ki

Ez az első ismert, hazai oklevéladótól származó papíroklevél.

1467 – I. Mátyás hadfölkelésre szólít fel

I. Mátyás az erdélyi szászokat hadfölkelésre szólítja, mivel maga is hamarosan megindul seregével II. Mehmed támadásának elhárítására.

1514 – Dózsa György kiáltványt bocsát ki

Dózsa György, a keresztes had vezére Cegléden kiáltványt bocsát ki, melyben az egész jobbágyságot felkelésre szólítja.

1781 – Kivégzik II. Tupac Amaru perui indián forradalmárt

José Gabriel Condorcanqui, az utolsó inka uralkodó, az 1572-ben kivégzett Tupac Amaru leszármazottja, mesztic volt, de hű maradt indián gyökereihez. A déli hegyvidék leggazdagabb kereskedője lett, s a dél-perui Tinta tartomány vezetőjeként először e tartomány kormányzójánál, majd a cuzcói hatóságoknál, végül a limai alkirálynál próbálta elérni az indiánok helyzetének könnyítését. Több dokumentumban tájékoztatta az alkirályt a robot- és egyéb terhekről. Ezek ugyan eredménytelenek maradtak, de növelték az ő népszerűségét. A felkelés 1780 november 4-én kezdődött, amikor Tupac Amaru kegyetlenkedése miatt letartóztatta, majd kivégeztette Antonio Arriaga tartományi tisztségviselőt. A felkelést kezdetben a kreolok, a dél-amerikai születésű spanyolok egy része is támogatta. Tupac Amaru 1780. november 16-án, az amerikai kontinensen elsőként eltörölte a rabszolgaságot. Első nyilatkozataiban a király hű alattvalójának mondta magát, s igyekezett a kreol előkelők támogatását megtartani, de a cuzcói püspök kiátkozta őt és híveit is. A polgárháború során a kreolok a spanyolok oldalára álltak, főleg a városi felkelések és a birtokok elvétele miatt. A függetlenségi harcból osztályháború lett. A csapatok dél felé nyomultak, a spanyolok mozgósítottak, s nagyszámú indiánt sikerült fegyverbe állítaniok. 1781. január 4-én kezdték meg a felkelők Cuzco ostromát, de a királyi csapatok összevonásának hírére visszavonultak. Március végén 17 ezer katona bekerítette a felkelőket, április 6-án Tupac Amaru kitörése kudarcot vallott, s elfogták őt, családját és vezértársait is. Cuzcóban megkínozták, majd kivégezték őket.

1848 – Összeül az első német nemzetgyűlés

A március 31. és április 3. között ülésező előparlament munkálatait követően Frankfurt am Mainban, a Pál-templomban összeül a német nemzetgyűlés, a német nemzet első közvetlenül választott képviseleti szerve. A nemzetgyűlés előtt két feladat áll: egyrészt meg kell teremtenie Németország egységét, másrészt alkotmányt kell kidolgoznia. Már a kezdetektől ellentétek mutatkoznak a nemzetgyűlésben többséggel rendelkező és – Poroszország vagy Ausztria vezetésével – örökös monarchia felállítását szorgalmazó konzervatív-liberális irányzatok, valamint a köztársaság megteremtését követelő radikális-demokratikus csoportosulások között. A nemzetgyűlés hatékony munkáját akadályozó tárgyalások után, június 28-án központi hatalom felállítását határozzák el. Jellegzetes módon, a radikális irányzatok tiltakozása ellenére az osztrák János főherceget választják meg birodalmi kormányzónak. Az újonnan létrehozott központi kormányzat feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a forradalom első sikere után újra megerősödő egyes államok külön érdekeivel és hatalmával szemben. Mivel azonban a nemzetgyűlés a végrehajtó hatalom gyakorlásához szükséges eszközökkel nem rendelkezett, teljesen hatástalan maradt az egyes államok katonai erejével szemben. Az elsősorban a művelt polgárság és a hivatalnoki réteg tagjaiból szerveződő (a munkások egyáltalán nem jutottak képviselethez) képviselők közötti ellentétek megakadályozzák az egyes kisebb államok uralkodóinak restaurációs és szeparatista törekvéseivel szembeni egységes fellépést.

1862 – Kossuth közzéteszi konföderációs tervét

Az Allenza című milánói lap május 18-án tette közzé Kossuth tervét. Kossuth szerint a Duna-tájon élő kis nemzetek külön-külön védtelenek, szövetségben azonban „elsőrendű, gazdag és hatalmas állam lennének 30 millió lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegében”. Ezért Magyarország, Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek konföderációját javasolta. Az államok egyenrangú szövetségében közösen intéznék a külügyet, a hadügyet, a pénzügyet és a vele kapcsolatos vám- és pénzügyi politikát. A főváros fölváltva Pesten, Zágrábban, Belgrádban és Bukarestben volna. Magyarország megtartaná határait, de az országon belül minden község és megye maga szabná meg belső hivatalos nyelvét, Erdély lakói pedig népszavazáson döntenék el, hogy Magyarországgal közös államot alkotnak-e, vagy kapcsolatukat perszonálunióvá alakítják. A dunai népek szövetségének gondolata évek során formálódott: lengyel, magyar, szerb és román hazafiak közös szellemi alkotása. Klapka György is tervezte, de Kossuthé a megformálás érdeme. Gyakorlati megvalósításához azonban nem érettek meg a feltételek: hiányzott a Habsburg-monarchia felszámolásának kilátása (hiszen minden érdekelt hatalom ragaszkodott a monarchia létéhez), és hiányzott az érdekelt kis nemzetek készsége nemzeti, területi igényeik összehangolására. A terv így inkább a jövőnek szóló üzenet maradt.

1944 – Montecassino a szövetségesek kezére kerül

A montecassinói kolostor elfoglalásával megnyílt a szövetségesek előtt az út Róma felé. A németek egyik fő védelmi vonalát képező bencés apátság körül a szövetségesek előrenyomulásával szemben hónapokig heves harcok tomboltak. Szövetséges repülőgépek romhalmazzá bombázták a kolostort, de nem jutottak tovább. Mivel a huzamos ellenállás lehetetlen volt, Albert Kesselring vezértábornagy parancsot adott a német csapatok visszavonulására.

1944 – Megkezdődik a krími tatárok tömeges deportálását

Sztálin parancsára megkezdődik a krími tatárok tömeges deportálása az Üzbég SZSZK területére.

1977 – Egyezményt írnak alá Genfben

Genfben 33 ország – köztük az USA és a Szovjetunió – képviselői aláírják a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt.

1980 – Kitör a Mount Saint Helens vulkán

123 évnyi szunnyadás után óriási kitörést produkál az Észak-Amerikában, a Sziklás-hegység területén, a Cascade-hegységben található Mount Saint Helens vulkán. A kitörés következtében 62 ember meghal és 600 négyzetkilométernyi erdő elpusztul. Az anyagi kár 3 milliárd dollár.

1990 – Rehabilitálják Mindszenty József bíboros-hercegprímást

A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakját üldözték a nyilasok és a kommunisták egyaránt. Életútja bebizonyította, hogy a Rákosi-korszakkal és a nyilas diktatúrával – természetéből adódóan – az egyház csak elvtelen, erkölcstelen és megalázó kompromisszumot tudott volna kötni, ennek pedig a bíboros sziklaszilárdan ellenállt.

1991 – Közös szovjet-brit űrexpedíció indul útnak

A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsájtott Szojuz TM-12 fedélzetén volt az első brit űrhajós, a 27 éves Helen Sharman. Az expedíció során a Mir űrállomás fedélzetén „dupla helycsere” történt: a Szojuz TM-12 az űrkomplexum része maradt és az előző expedíciót szállító Szojuz TM-11-en május 26-án tértek vissza a földre. A Juno Missziónak elnevezett közös vállalkozásról szóló megállapodást 1989. június 29-én írták alá a szovjet űrkutatás gyakorlati összefogója, a Glavkoszmosz és a külön e célra létrehozott brit Antiguera Limited társaság képviselői. Nagy-Britanniában az űrhajós-felhívásra 13 ezren jelentkeztek, akik közül négy pályázót minősítettek alkalmasnak, s közülük Helen Sharman élelmiszertechnikus-mérnök lett a kiválasztott. Ő volt a világ 250. űrhajósa és egyben a 12. nő a világűrben.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás