2018. július 19., csütörtök - Emília

Ma töltötte be 90. életévét kiváló színművésznőnk, akinek a színház volt az élete 65 éven át

A Gergely-naptár szerint az év 136. napja, az évből még 229 nap van hátra.

1927-ben ezen a napon született Budafokon (ma már Budapest egyik városrésze) Máthé Erzsi (er. Mertz Erzsébet), többek között Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze, aki 1948-ban lépett először színpadra, ahol a Színházi Adattár szerint 109 bemutatója volt, emellett több mint hetven játék- és tévéfilmben szerepelt, de a rádióban is sokszor volt hallható. 2012-ben vonult vissza.

2017. május 16., kedd

A Nap kel: 5 óra 4 perckor, nyugszik: 20 óra 17 perckor.
A Hold kel: 0 órakor, nyugszik: 9 óra 27 perckor.

Névnapok

Botond, Mózes, Hannibál, János, Nepomuk, Pellegrin, Simon, Sion, Szimonett, Szimonetta, Ubul, Ugod.

Botond

A régi magyar személynévből származó férfinév a buzogány jelentésű bot szó származéka. Az 1990-es években ritka név volt, a 2000-es években viszont a 15-40. leggyakoribb férfinév.

Mózes

A bibliai férfinév valószínűleg egyiptomi eredetű, a mosze (-mosis) vagy mesz (-mses) („valakinek a gyereke”) névből ered, ami pl. a Thotmesz névben is megtalálható, de a pontos eredete és jelentése tisztázatlan. Népies magyarázat szerint jelentése: vízből kihúzott. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Lelki Elsősegély-szolgálatok Világnapja

A világnapot 1997-ben hívta életre a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége. E napon szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a hétköznapi emberi kommunikáció már önmagában is konfliktus- és krízisoldó hatású.

Május 16. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1865 – Holló Barnabás
szobrászművész
(† 1917)

1911 – Rodolfo
(polgári nevén: Gács Rezső, er. Gross Rezső)
bűvész, Érdemes és Kiváló Művész
(† 1987)

1925 – Novák Ilona
(Popper Imréné)
olimpiai bajnok úszó

1927 – Máthé Erzsi
Kossuth- és Jászai-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló Művész, A Nemzet Színésze

1935 – Ember Judit
Balázs Béla-díjas filmrendező, Kiváló Művész
(† 2007)

1953 – Pierce Brosnan
amerikai színész

1955 – Hazel O’Connor
angol énekesnő, színésznő

1964 – Bérces Edit
világ- és Európa-bajnok ultramaratoni futó

1966 – Janet Jackson
amerikai énekesnő

1969 – David Boreanaz
amerikai színész („Dr. Csont”)

Május 16. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1938 – Sávoly Ferenc
meteorológus
(* 1870)

1942 – Bronisław Malinowski
lengyel-amerikai antropológus
(* 1884)

1953 – Django Reinhardt
roma származású dzsessz-gitáros
(* 1910)

1969 – Eckhardt Sándor
irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja
(* 1890)

1984 – Andy Kaufman
amerikai humorista, színész
(* 1949)

1990 – Sammy Davis Jr.
(er. Samuel George Davis, Jr.)
amerikai zenész, előadó
(* 1925)

1993 – Hamza D. Ákos
festőművész, filmrendező
(* 1903)

2004 – Rökk Marika
magyar-amerikai színésznő-táncosnő, operettprimadonna
(* 1913)

2010 – Ronnie James Dio
(er. Ronald James Padavona)
amerikai heavy metal énekes és szövegíró (Black Sabbath)
(* 1942)

2010 – Végvári Tamás
Jászai-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1937)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely május 16-án történt

1387 – A király megállapodást köt rokonaival

Zsigmond király Semptén megállapodást köt rokonaival a kezükön lévő magyar területek igazgatásáról. Luxemburgi Jodok és Prokop morva őrgrófok 1385 óta birtokolják a Duna és a Vág közti területeket.

1468 – Podjebrád György lengyel közvetítőt kér

Podjebrád György cseh király IV. Kázmér lengyel király fiának, Ulászlónak ígéri a cseh koronát, ha Kázmér közvetít közte és I. Mátyás között.

1795 – Kikiáltják a Batáviai Köztársaságot

Hollandiát, melyet francia csapatok szálltak meg, az ókori batávokra utalva Batáviai Köztársasággá nyilvánítják, és Franciaországhoz csatolják. A „leányköztársaság” megkapja a jogot, hogy belügyeit saját maga intézze, s alkotmányt dolgozzon ki, de Franciaország fenntartja magának a vétójogot. Nagy-Britannia a Franciaországgal létrejött kapcsolatot hadüzenetnek tekinti. Megragadja az alkalmat, hogy a holland kereskedelmi hajókat, melyek a kelet- és nyugat-indiai gyarmatokról jönnek, lefoglalja és kisajátítsa. Megkezdi a legértékesebb holland gyarmatok – Malakka kikötője, Ceylon, Kokin-Kína, a Molukku-szigetek, a Jóreménység foka körüli területek – megtámadását, hogy ezeket meghódítsa.

1881 – Esztergomban megalakul a Magyar Vöröskereszt

Az önálló nemzeti szervezetként létrehozott Magyar Vöröskereszt a kezdetektől humanitárius szerepét töltött be. Henri Dunant svájci állampolgár kezdeményezésére az 1859. évi Solferino-i csata után megalakult a Sebesült Katonáknak Nyújtandó Segély Nemzetközi Bizottsága, amely 1880-ban felvette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága nevet. A Magyar Vöröskereszt az 1950-es években alakult igazán tömegszervezetté, 1951-ben tartotta első országos értekezletét. Tevékenységében igen jelentős helyet foglal el a véradás, valamint a szociális és egészségnevelési programok szervezése, az elsősegély-nyújtási ismeretek terjesztése, valamint a katasztrófavédelemben a speciális, karitatív szerep erősítése. Emellett fontosnak tekinti a szociális – elsősorban hajléktalanokat és menekülteket ellátó – intézményrendszer fejlesztését is.

1916 – Megkötik a Sykes-Picot-egyezményt

Tekintettel a Török Birodalom – amely a központi hatalmak oldalán a szövetségesek ellen harcol az első világháborúban – küszöbön álló összeomlására, Franciaország és Nagy-Britannia megköti a Sykes-Picot-egyezményt, amely körülhatárolja a nagyhatalmak érdekszféráit a Közel-Keleten. A titkos egyezmény eredeti célja, amelyet Edward Grey brit külügyminiszter és Pierre-Paul Cambon, londoni francia nagykövet levélváltásukban megerősítettek, az orosz igények korlátozása. Az egyezmény tartalmazza egy arab államszövetség elismerését (körülbelül a mai Szíria keleti, Irak északi része és Jordánia), melynek északi részét francia, déli részét pedig brit befolyási területként határozták meg. Palesztinát – Haifán kívül, amely a briteknek jutott – internacionalizálni kell (nemzetközivé kell tenni). Ezenkívül Nagy-Britannia kapja Mezopotámiát Bagdadtól a Perzsa-öbölig. Franciaország számára Libanont, Szíria nyugati részét és a délkeleti Anatóliát irányozták elő. A mezopotámiai harci cselekmények a britek számára eleinte mégis kedvezőtlenül alakultak. 1916. április 29-én török csapatok feltartóztatták a briteket és megadásra kényszerítették őket. A közvetlen hadvezetés mellett a britek azt a stratégiát követték, hogy az arab népek között a Török Birodalom elleni felkeléseket kezdeményeztek, illetve támogattak (1916. május).

1916 – Fellázadnak a hedzsaszi arab törzsek

Thomas Edward Lawrence brit ügynöknek (Lawrence of Arabia), aki elnyerte a mekkai serifnek és fiának, Fejszálnak a bizalmát, sikerül a hedzsaszi arab törzseket a Török Birodalom elleni felkelésre indítani, és ezzel a briteknek a törökök elleni politikáját támogatni. Az arab törzseknek gerillaháborúban sikerül Baalbekig előrenyomulniuk és 1917-ben Akabát bevenniük. Huszain ibn Ali, aki saját magát már 1916-ban „az arab országok királyának” nevezte ki, kikiáltja Hedzsasz független királyságot Mekka fővárossal (1917). A felkelés győzelmet jelent a kairói brit Arab Bureau számára, melynek szolgálatába állt ügynökként a régész Lawrence 1914-ben. Lawrence később „A bölcsesség hét oszlopa” című világsikert aratott, olvasmányos és informatív művében (1936) beszéli el kalandos életét a Közel-Keleten.

1929 – Első ízben osztják ki az Oscar-díjakat

A Los Angeles melletti Hollywood-ban, első ízben adományoz a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjakat kimagasló bel- és külföldi művészi teljesítményekért. Az Oscar elnevezésű díjakkal (állítólag azért hívják így, mert a szobrocskák az Akadémia egyik munkatársnőjét egy Oszkár nevű oldalági rokonára emlékeztették) azokat a filmeket tüntetik ki, amelyeket 1927. augusztus 1-je és 1928. július 31-e között forgattak. Az Oscar, amelyet nemcsak színészek, hanem forgatókönyvírók, rendezők, filmoperatőrök, zeneszerzők és műszakiak is elnyerhetnek, a filmvilág legáhítottabb díja lett.

1951 – A Nemzetközi Sajtóintézet megtartja első közgyűlését

A szervezet (International Press Institut – IPI), a kiadók, szerkesztők és új műsorszórók nem állami szövetsége 1950-ben New York-ban alakult, első közgyűlését 1951. május 16-án, Párizsban tartotta. A szervezet székhelye korábban Zürich, majd London volt, 1993 óta pedig Bécsben működik. A tagországok száma 2000-ben több mint 100 volt. Az 1995-ben közzétett alapokmány szerint az IPI célja a sajtószabadság elősegítése és védelme. A dokumentum meghatározza a szervezet működését, szervezeti felépítését: az IPI évente tart közgyűlést, ezek között a gyakorlati tevékenységet a 24 tagú Végrehajtó Testület, élén az általa kinevezett igazgatóval, és a Titkárság végzi. Az alapokmányban meghatározott célok között szerepel a hírekhez való szabad hozzáférés, a hírek szabad átvétele, az újságok szabad kiadása és az, hogy szabadon kifejeződhessenek a különböző nézetek. Ennek érdekében a szervezet folyamatosan figyeli a nemzetközi média helyzetét és fejlődését, vigyázza a demokráciát és a sajtószabadságot. Az IPI évente jelentést készít a sajtószabadság helyzetéről, összesítve hány újságíró halt meg munkája végzése közben, hányat ért erőszakos inzultus, hányat tartanak börtönben. A szervezet kiadványa az IPI Report, amelyben közzéteszi a jelentéseket és beszámol a végzett munkáról.

1960 – Megjelenik a lézer

Theodore H. Maiman megalkotja az első lézert.

1975 – Nő a Mount Everest csúcsán

Junko (Yunko) Tabei az első nő, akinek sikerül megmásznia a Mount Everest-et.

1984 – A magyarok sem vesznek részt az olimpián

1984. május 8-án jelentette be a moszkvai kormányzat, hogy a Szovjetunió bojkottálja a július 28-án kezdődő, Los Angeles-ben megrendezésre kerülő XXIII. Nyári Olimpiai Játékokat. A távolmaradás hivatalos oka az Egyesült Államokban állítólag tapasztalható szovjetellenes hullám volt, mely a Szovjet Olimpiai Bizottság elnöke, Marat Gramov szerint olyan méreteket öltött, hogy a kommunista szuperhatalom sportolóinak testi épségét veszélyeztette volna. A bojkott valódi oka a moszkvai olimpia amerikai bojkottja volt, amit Jimmy Carter elnök az afganisztáni szovjet beavatkozás ellen tiltakozva hirdetett meg.

A szocialista országok természetesen követték a nagy testvér példáját. A Magyar Olimpiai Bizottság, a szovjetekhez hasonlóan biztonsági okokra hivatkozva, május 16-án jelentette be távolmaradását a világjátékokról. A számos sportoló (például a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás, vagy az 1985-ben már Európa-bajnok Darnyi Tamás úszó) karrierjében tragikus törést okozó döntésnek a bizottságban egyetlen ellenzője volt, nevezetesen Jacsó István, a Magyar Kézilabda-szövetség egyik elnökségi tagja, aki ellenvéleménye után hamarosan kikerült pozíciójából. (Forrás: rubicon.hu)

2007 – Új államfője lesz a franciáknak

Jacques Chirac tizenkét évi elnöksége után Nicolas Sarkozy kerül a francia államfői székbe.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás