2018. január 22., hétfő - Artúr, Vince

Horváth Sándor

Öt évvel ezelőtt hunyt el kiváló színművészünk, számtalan tévé- és játékfilm szereplője

A Gergely-naptár szerint az év 351. napja, az évből még 14 nap van hátra.

2012-ben ezen a napon hunyt el Budapesten, 80 éves korában Horváth Sándor, Jászai- és Kazinczy-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész, aki színházi szerepei mellett 1960 és 2007 között több mint száz tévé- és játékfilmben volt látható.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

Horváth Sándor
(Pered, 1932. február 16. – Budapest, 2012. december 17.)

A ma Szlovákiához tartozó Pered (szlovákul: Tešedíkovo) községben született 1932. február 16-án. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1952–1956 között. 1956–57-ben az egri Gárdonyi Géza Színház, majd 1957–1959 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1959–1962 között a Miskolci Nemzeti Színházban, 1962–63-ban a Pécsi Nemzeti Színházban, 1963–1967 között pedig a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1967–1970 között a Veszprémi Petőfi Színház, majd a József Attila Színház tagja volt.

Pályája nagy részét azonban tévé- és játékfilmekben töltötte, több mint száz filmben, tévéjátékban és sorozatban szerepelt. Többek között olyan nagy sikerű alkotásokban volt látható, mint a „Bors” (1968), a „Tizennégy vértanú” (1970), a „Szindbád” (1971), „A dunai hajós” (1974), az „Utánam, srácok!” (1975), a „Vivát, Benyovszky!” (1975), „Az ötödik pecsét” (1976), a „Kántor” (1976), a „Redl ezredes I-II.” (1985), a „Nyolc évszak” (1987), a „Szomszédok” (1988-1993) vagy a „Sose halunk meg” (1992).

Tizenöt éven keresztül töltötte be a Színész Szakszervezet elnöki tisztét. A „Szomszédok” öreg nyomdászaként sokat politizált, amely az életben sem állt tovol tőle: 1990-ben az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje, illetve a II. kerület önkormányzati képviselője volt (MDNP) – írja róla a Wikipédia.

2017. december 17., vasárnap

A Nap kel 7 óra 25, perckor, nyugszik 15 óra 55 perckor.
A Hold kel 6 óra 15 perckor, nyugszik 15 óra 45 perckor.

Névnapok

Lázár, Olimpia, Begónia, Belizár, Lázó.

Lázár

A héber eredetű férfinév az El(e)azár név görög rövidüléséből, illetve annak latin, Lazarus formájából származik, jelentése: „Isten segített”. A Bibliában, Lukács és János evangéliumában szereplő Lázár beteg koldus volt, akit Jézus feltámasztott a halálból. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Olimpia

A női név a görög Olümpiasz névből származik, jelentése: „Olümposz hegyéről való”. Az 1990-es években szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Ma egy ilyenről sem találtunk hiteles forrást.

December 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1800 – Czuczor Gergely
(er. Czuczor István)
költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja
(† 1866)

1866 – Ferenczy József
festőművész
(† 1925)

1872 – Valdemar Langlet
svéd író, újságíró, nyelvész, 1944-ben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottja, az embermentő akciók egyik irányítója
(† 1960)

1918 – Fábián Dezső
olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, edző
(† 1973)

1936 – Ferenc pápa
(er. Jorge Mario Bergoglio)
argentin teológus-pap, a katolikus egyház 266. vezetője

1944 – Bene Ferenc
olimpiai bajnok, EB bronzérmes labdarúgó
(† 2006)

1949 – Paul Rodgers
angol rockénekes

1967 – Gigi D’Agostino
(er. Luigi Celestino D’Agostino)
olasz DJ, producer

1975 – Milla Jovovich
(er. Milica Jovović)
orosz (ukrán)-szerb származású, amerikai színésznő, modell, énekesnő, dalszövegíró, divattervező

1976 – Szinetár Dóra
Jászai- és eMeRTon-díjas színművésznő, énekesnő

December 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1551 – Fráter György
(György barát)
erdélyi államférfi, bíboros, esztergomi érsek
(* 1482)

1830 – Simón Bolívar
venezuelai forradalmár, Bolívia, Venezuela és Kolumbia elnöke
(* 1783)

1833 – Kaspar Hauser
titokzatos talált gyermek a XIX. századi Németországban, Bonaparte Napóleon állítólagos unokája
(* 1812)

1895 – Irinyi János
vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója
(* 1817)

1907 – William Thomson
skót matematikus, fizikus
(* 1824)

1933 – Tubten Gyaco
a 13. dalai láma
(* 1876)

1973 – Charles Greeley Abbot
amerikai asztrofizikus, napkutató
(* 1872)

1987 – Arkagyij Iszaakovics Rajkin
orosz színművész, rendező, konferanszié
(* 1911)

2000 – Harold Rhodes
amerikai zenész, feltaláló, a Rhodes elektromos zongora fejlesztője
(* 1910)

2012 – Horváth Sándor
Jászai- és Kazinczy-díjas színművész, Érdemes és Kiváló Művész
(* 1932)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely december 17-én történt

1526 – I. Ferdinánd magyar királlyá választása Pozsonyban

A mohácsi csatában elesett II. Lajos, Csehország és Magyarország királya, I. Ferdinánd sógora volt. A magyar és cseh rendek II. Lajos halála után Ferdinándot választották királyuknak. Ez a választás azonban csak Csehországban volt ilyen egyöntetű, Magyarországon ugyanis két részre szakadt a nemesség. A köznemesi párt Szapolyai Jánost választotta János néven királyává, akit a Habsburgok nagy ellensége, I. Ferenc francia király is támogatott. Velük szemben az Udvari Párt Ferdinándot kiáltotta ki uralkodóvá a pozsonyi országgyűlésen. Ferdinánd erről így emlékezett meg egyik levelében: „… tisztán, szabadon és önkéntesen fogadott, választott és nyilvánított Magyarország törvényes és igaz királyának”.

1542 – Izabella királyné megtagadja Erdély átadását

Izabella királyné (I. János felesége) megtagadja Erdély átadását a Gyalura érkező Serédy Gáspárnak, I. Ferdinánd biztosának.

1777 – A franciák elismerik az USA-t

Franciaország elismeri az Amerikai Egyesült Államokat, mint független államalakulatot.

1790 – Azték lelet

Munkások Mexikóvárosban egy azték naptárt találnak. Az 1479 körül készült szobor kb. 4 méter átmérőjű, és 25 tonnát nyom.

1832 – Megjelenik Kossuth lapja

Az 1832–36-os országgyűlésen megjelenik a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési Tudósítások első száma.

1903 – Először emelkednek a levegőbe a Wright fivérek

Az első repülés során Orville Wright 39 métert repült 12 másodperc alatt, és egy, azóta híressé vált fényképen is megörökítették. A nap negyedik repülése volt az egyetlen azonban, amelyet valójában irányítani is tudtak: Wilbur Wright 279 métert repült 59 másodperc alatt.

1939 – A La Plata-i csata

Uruguaynál, a La Plata torkolatánál Langsdorff kapitány felrobbantja a német az Admiral Graf Spee zsebcsatahajót.

1970 – Véres események Lengyelországban

A gdyniai hajógyárnál a katonaság figyelmeztetés nélkül tüzet nyit a reggeli munkakezdésre érkező munkástömegre. Ugyanezen a napon Szczecin több pontján is véres összecsapásokra kerül sor. A több száz polgári személy életét kioltó mészárlások Władysław Gomułka kommunista pártfőtitkár bukásához vezetnek.

1973 – Terror Rómában

Arab terroristák 31 embert ölnek meg Róma repterén miután egy német gépet eltérítettek.

1978 – Az OPEC felemeli az olajárat

A világ olajnagyhatalmait tömörítő OPEC elhatározta, hogy 1979 végére 14 és fél százalékkal felemeli az olajárakat.

1996 – Limában 500 túszt ejt a Tupac Amaru

A limai (Peru) japán nagyköveti rezidenciát elfoglalják a marxista Tupac Amaru gerillák, és túszul ejtik a fogadáson megjelent mintegy 500 politikust és üzletembert. Csak 1997. április 22-én csapnak le a perui különleges egységek és megölik mind a 14 túszejtőt, köztük a Tupac Amaru vezetőjét, Nestor Cerpa-t.

1996 – A Vöröskereszt kivonul Csecsenföldről

Miután egy álarcos támadó lelőtte a segélyszervezet hat nyugati munkatársát, a Vöröskereszt bejelenti, hogy külföldi állománya elhagyja Csecsniát.

2001 – Megnyilik a Millenáris Park

Budapest II. kerületében, az egykori Ganz-gyárcsarnokok átépítésével létrejött Millenáris Park kiállítási csarnokában megnyílik az „Álmok álmodói – világraszóló magyarok” című kiállítás. A nagy magyar alkotók és alkotások tárlata az elmúlt két-háromszáz év kimagasló teljesítményei köré épül, ahol 689 személyiséget, 290 műtárgyat mutatnak be. Magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasok életművei, kiemelkedő magyar szabadalmak, szellemi termékek, a tudományos és műszaki gondolkodás nagy elméletei, továbbá a magyar művészeti termés legjava az alkotómunka eredményei láthatók a kiállítócsarnok két épületében. A Park területén 2005 végén nyílik meg a Jövő Háza és itt kap helyet a Csodák Palotája is. Az egykori ipartelepen a kulturális létesítmények mellett fafaragásos mese-játszóteret, szabadtéri színpadteret és pihenőparkot is kialakítanak.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress


Megosztás