2017. augusztus 18., péntek - Ilona

Ma van a Fiatalok Világnapja

A Gergely-naptár szerint az év 224. napja, az évből még 141 nap van hátra.

Az ENSZ közgyűlése 1999-ben nevezte ki augusztus 12-ét a Fiatalok Nemzetközi Napjává. A világnap célja, hogy a fiatalok is kapjanak egy olyan napot, amikor felhívhatják a figyelmet a társadalomban elfoglalt szerepükre, jogaikra, kötelességeikre, valamint a nehézségekre, amelyekkel a mai társadalomban találkoznak. Nem csupán a terveikre, cselekedeteikre, mondandójukra kell azonban nagyobb tekintettel lenni, hanem az olyan elemi dolgokra is, mint az egészségük.

Hirdetés▾

Kövess minket a Twitteren!
Kövess minket a Facebookon!

2017. augusztus 12., szombat

A Nap kel: 5 óra 34 perckor, nyugszik: 20 óra 2 perckor.
A Hold kel: 22 óra 26 perckor, nyugszik: 10 óra 32 perckor.

Névnapok

Klára, Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka, Tícia.

Klára

A női név a latin clarus melléknév nőnemű alakjából származik, jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres. Az 1990-es években a ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb női név között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Fiatalok Világnapja (Nemzetközi Ifjúsági Nap)

1999 decemberében az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának azt a javaslatát, hogy augusztus 12. az ifjúság világnapja legyen. Az ENSZ ezzel szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritásra mindenütt: a családban, a közösségekben, a nemzet egészében. A nemzetközi nap nem összekeverendő a katolikus egyházban ünnepelt Ifjúsági Világnappal, amelyet minden évben Virágvasárnap tartanak.

Augusztus 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1793 – Kiss Károly
katonatiszt, hadtörténész, költő, író, az MTA tagja, az 1848-as nemzetőrség egyik szervezője
(† 1866)

1875 – Csörgey Titusz
ornitológus, festőművész
(† 1961)

1887 – Erwin Schrödinger
Nobel-díjas osztrák fizikus
(† 1961)

1904 – Lossonczy Tamás
Kossuth-díjas festőművész, Érdemes Művész
(† 2009)

1925 – Farkas Vladimir
(er. Lőwy Vladimir)
kommunista államvédelmi tiszt, az ÁVH egyik vezetője
(† 2002)

1926 – John Derek
(er. Derek Delevan Harris)
amerikai színész, rendező, producer, író, operatőr
(† 1998)

1935 – John Cazale
amerikai színész
(† 1978)

1969 – Tanita Tikaram
nyugatnémet születésű, brit énekesnő, dalszerző

1971 – Pete Sampras
amerikai teniszező

1983 – Klaas-Jan Huntelaar
holland labdarúgó

Augusztus 12. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1612 – Giovanni Gabrieli
késő reneszánsz-kori olasz zeneszerző
(* 1905)

1827 – William Blake
angol költő, festő, grafikus és nyomdász
(* 1757)

1848 – George Stephenson
angol gépészmérnök, géptervező, a gőzmozdony feltalálója
(* 1781)

1891 – Haan Lajos
evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja
(* 1818)

1900 – Wilhelm Steinitz
osztrák-amerikai sakkozó, az első hivatalos sakkvilágbajnok
(* 1836)

1924 – Bródy Sándor
író
(* 1863)

1955 – Thomas Mann
(er. Paul Thomas Mann)
Nobel-díjas német író
(* 1875)

1964 – Ian Fleming
angol író, a „James Bond”-regények szerzője
(* 1908)

2011 – Papp Oszkár
Kossuth-díjas festő- és tűzzománcművész, művészetszervező
(* 1925)

2013 – Vukán György
Kossuth-, Erkel-, Balázs Béla-, eMeRTon- és Artisjus-díjas zeneszerző, zongoraművész
(* 1941)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely augusztus 12-én történt

943 – Futni kényszerülnek a kalandozó magyarok

Bertold bajor herceg Welsnél megfutamítja a Bajorországban kalandozó magyarokat.

1099 – Az aszkalóni csata

Bouillon Gottfried vereséget mér Al-Afdal vezír Jeruzsálem visszafoglalására indított seregére, ezzel véget ér az első keresztes háború.

1323 – Svédország és a Novgorodi Fejedelemség megköti a nöteborgi békét

A szerződés (amelyet „örök békének” hívtak) a német kereskedők segítségével jött létre. Mintegy nemes gesztusként, a novgorodi Jurij Danyilovics fejedelem átadott három karéliai közösséget a svédeknek. Ennek fejében Svédország távol tartotta magát mindenféle beavatkozástól Novgorod és Narva között. Mindkét félnek tilos volt várakat építeni a határok mentén.

A béke a határt Viborg városától keletre és északra szabta meg, így kettévágta Karéliát és Savolax tartományt, majd a Botteni-öbölnél ért véget a Pyhäjoki folyó körül. Csak a déli rész volt stratégiai fontosságú, és ez volt tisztán megjelölve a szerződésben. Az északi része a határvonalnak csak vad tájakon ment keresztül és nem volt nagy fontossága. Ez később komplikációkhoz vezetett, amikor Szent Olaf várát 1475-ben felépítették, mivel ez a határ novgorodi oldalán volt. Az 1595-ös teusinai béke a határt még jobban keletebbre tolta.

1399 – A vorszklai csata

Vitold litván nagyfejedelem döntő vereséget szenved a tatároktól.

1478 – Hadüzenet

I. Mátyás hadat üzen Albert Achilles brandenburgi válsztófejedelemnek és fiának.

1602 – Hasszán nagyvezér 70 ezres sereggel megkezdi Székesfehérvár ostromát

1602-ben a török újból kísérletet tett a Buda védelme szempontjából fontos Székesfehérvár visszavételére. Jemiscsi Haszán nagyvezír augusztus 12-én kezdte meg a város lövetését több oldalról. A törökök augusztus 18-án bevették a Sziget, illetve az Ingovány külvárost, augusztus 20-án elkezdték a vár lövetését, az ostromárkok feltöltését. Augusztus 28-án több oldalon is rohamot vezettek a vár ellen, amit a védők visszavertek, de a déli részen a rondellát elfoglalták. Székesfehérvár reménytelen helyzetbe került, a védők száma 700 főre csökkent. A fellázadt katonák megadást követeltek, amelyet Giovanni Marco Isolano ezredes és tiszttársai elutasítottak. A zűrzavart kihasználva a törökök augusztus 29-én rohamot indítottak és elfoglalták a várat. A megmaradt védők egy részét foglyul ejtették, a többit levágták.

Székesfehérvár 1601-ben

Székesfehérvár 1601-ben

1687 – A törökök vereséget szenvednek Nagyharsánynál

Bécs felszabadítása után négy évvel a császári csapatok Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezetésével Mohács mellett végleg legyőzik a török seregeket. Egy év múlva Belgrád bevételével Magyarország végleg felszabadul a török megszállás alól. A magyar rendek még ugyanebben az évben elismerik a Habsburg-ház örökösödési jogát. (I.) Józsefet, I. Lipót császár fiát magyar királlyá koronázzák. A törökök feletti győzelmet elsősorban az Ausztria, Lengyelország, Velence és Oroszország között 1684-ben megkötött Szent Szövetség tette lehetővé.

1690 – A közigazgatás újjászervezése

Az ország központi területének felszabadulása időszerűvé tette a közigazgatás újjászervezését. 1690. augusztus 12-én napvilágot látott királyi rendelet Magyar Udvari Kancellária néven bécsi székhellyel működő kormányszervet hozott létre, melynek élén világi kancellár és alkancellár állottak. Munkájukat 12 tanácsos és hivatali apparátus segítette; a döntéseket tanácsülésben hozták. A Kancellária legfontosabb feladata: a magyar rendi érdekek képviselete, a magyarországi ügyek közvetítése, a nemesi vármegyék és az udvar közötti kapcsolattartás volt. Az uralkodó politikai döntéseinek kialakításában viszont többnyire háttérbe szorult a Birodalom központi szerveivel szemben. A szélesebb értelemben vett belső igazgatási feladatok irányítására a három évtized múltán 1723-24-ben megalapított Helytartótanácsot rendelték. Ezzel teljessé vált az a központi igazgatási szervezet, amely – a II. József idején történt átmeneti átszervezésektől eltekintve – 1848-ig fennállott.

1759 – A poroszok súlyos vereséget szenvednek Kunersdorfnál

II. Frigyes porosz király Kunersdorf mellett súlyos vereséget szenved az egyesült orosz-osztrák seregtől. Ezzel úgy tűnik, eldőlt a hétéves háború. A kimerült Poroszország béketárgyalásokat kezdeményez, de visszautasításra talál.

A háború kezdetben Poroszország számára kedvezően alakult. II. Frigyes támadó hadműveleteket vezetett, hogy országa ne váljék hadszíntérré. 1756. október 1-jén Lobositz mellett, Csehországban győzelmet aratott az osztrákok felett és Szászországot megadásra kényszerítette. 1757. május 6-án Prága mellett győzte le az osztrákokat, de közben igen súlyos veszteségeket is szenvedett: 65.000 katonájából elvesztett 14.300-at. Osztrák oldalon 62.000 főből 13.400 veszett oda. Mikor azonban Kolin mellett június 18-án vereséget szenvedett az osztrákoktól, Frigyesnek ki kellett vonulnia Csehországból. 1757 őszén Luzsica és Alsó-Szilézia is elveszett. Kelet-Poroszországban augusztus 30-án, a háromszoros túlerőben lévő orosz sereg legyőzte a poroszokat: 25.000 porosz katona 75.000 orosszal állt szemben. Az oroszok egész Kelet-Poroszországot elfoglalták, a svédek Pomerániába törtek be, az osztrákok pedig Berlin felé vonultak.

II. Frigyes taktikát változtatott és a franciák ellen fordult. November 5-én legyőzte a francia és a velük szövetséges birodalmi csapatokat, december 5-én, Sziléziában pedig a kétszeres túlerőben lévő osztrák sereget. A porosz seregben 33.000 katona harcolt, osztrák oldalon pedig 65.000 ezer. Ezzel a vereség fenyegető veszélye egy időre elhárult. II. Frigyes 1758-ban Morvaországra támadt, de Olmütz (Olomouc) előtt elakadt, mígnem a Neumarkba betörő orosz csapatok miatt Csehország feladására kényszerült. Csapataival az Oderához sietett, és augusztus 25-én Zorndorf mellett legyőzte az oroszokat. Az osztrákok a Hochkirch melletti Luzsicában október 14-én győzelmet arattak a poroszok felett. Frigyesnek azonban sikerült az osztrákokat kiűznie Sziléziából és Szászországból és az oroszokat Lengyelország felé szorította. Franciaországot az angolok kötötték le, akik megerősítették európai seregeiket: június 23-án Krefeld mellett legyőzték a franciákat, és ezzel megszilárdították nyugati frontjukat. Az orosz seregek egyesültek az osztrákokkal, és augusztus 12-én Kunersdorf mellett végül is megsemmisítő vereséget mértek a poroszokra.

II. Frigyes

II. Frigyes

1765 – Indiában erősödik az angol befolyás

Robert Clive, az angol Kelet-indiai Társaság indiai megbízottja, aki Bengália nábobja felett aratott győzelme után Plassey bárója címet kapta, rábírja II. Alám sah, mogul császárt, hogy a bengáliai nábobságot Kalkuttával mint székhellyel a Kelet-indiai Társaságra bízza. Ezzel a társaság közvetlenül is kézbe veszi Kelet-India nagy részének közigazgatását. A plassey-i győzelem nem csupán az angolok hatalmi helyzetét szilárdítja meg, de nagy mennyiségű aranyat és ékszert is eredményez. Bengália igazgatását a győzelem után mégis egy új nábobnak engedték át. Mikor azonban a nábob a nagymogullal szövetkezett és 1764-ben egy felkelés során vereséget szenvedett, az angolok úgy határoztak, hogy Bengáliát saját igazgatásukba veszik.

1812 – Elindul a világ első fogaskerekű vasútja

Middletonban üzembe helyezték a világ első fogaskerekű vasútját. A vasút a John Blenkinsop által tervezett és 1811-ben szabadalmaztatott fogassín-fogaskerék rendszert használta, és 1839-ig működött.

1833 – Megalapítják Chicagót

350 telepes a Chicago folyó partján, Chicago néven saját települést alapít. Az alábbi videó betekintés nyújt a város mai életébe:

1848 – Új oktatási törvényjavaslatot fogadnak el

A képviselőház elfogadja az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot, amely előírja az ingyenes és kötelező az iskolai oktatást 12, illetve a lányoknak 10 éves korig.

1870 – III. Napóleon lemond főparancsnoki tisztségéről

A Poroszországtól elszenvedett vereségek hatására III. Napóleon francia császár lemond a hadsereg főparancsnokságáról.

1877 – Felfedezik a Mars mindkét holdját

Asaph Hall, amerikai csillagász felfedezi a Mars mindkét holdját, a Phoboszt és a Deimoszt.

1879 – Az uralkodó felmenti az osztrák miniszterelnököt

I. Ferenc József felmenti ideiglenes megbízatása alól Karl von Stremayr-t, és Eduard Taaffe gróf belügyminisztert nevezi ki osztrák miniszterelnökké.

1898 – Fegyverszünet a spanyol–amerikai háborúban

A spanyol–amerikai háború fegyveres konfliktus volt 1898-ban Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között, utóbbi kubai függetlenségi háborúba történő beavatkozása után. A háborút lezáró békeszerződést 1898. december 10-én kötik meg Párizsban.

1914 – Megvívják az első drinai csatát

Az első Drina menti ütközetben a Monarchia csapatai vereséget szenvednek a szerbektől.

1914 – Hadüzenet

Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak.

1919 – A horvát és szerb alakulatok megszállják a Vendvidék jelentős részét

A horvát és szerb alakulatok megszállták a Vendvidék jelentős részét (a mai Muravidék), amelyet a trianoni békeszerződés a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélt.

1920 – Magyar hadisegély érkezik Skierniewicébe

Megérkezik Varsó alá, Skierniewicébe a magyar hadisegély, és a lengyelek ellentámadásba kezdenek a lengyel-bolsevik háborúban.

1952 – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában

A meggyilkolt költők éjszakája (oroszul Ночь казнённых поэтов) 13 prominens jiddis író, költő, zenész, színész és más művész meggyilkolására utal 1952. augusztus 12-ről augusztus 13-ra virradóra Moszkvában. A művészeket Joszif Visszarionovics Sztálin utasítására végezték ki titokban a hírhedt Lubjanka börtön pincéjében. Ugyanezen az éjszakán a Sztálin autógyár tíz szintén zsidó „szabotőr mérnökét” is kivégezték.

Sztálin

Sztálin

1953 – A Szovjetunió felrobbantja első hidrogénbombáját Szibériában

Alig tíz hónappal a hasonló amerikai robbantás után, a szovjetek is felrobbantják első hidrogénbombájukat. Sokan – köztük Hans Bethe, Nobel-díjas atomfizikus, az amerikai Manhattan-terv, azaz az atombomba kifejlesztésének elméleti kutatásvezetője – azonban vitatják, hogy valóban H-bomba, azaz hidrogén atomok héliummá egyesüléséből keletkező hőenergia és sugárzás következett-e be a szovjet kísérleti terepen 1953-ban. Vannak olyan vélemények ugyanis, hogy egy igen erős fissziós, azaz maghasadáson alapuló, „felturbózott” atombomba robbant a Szovjetunió ázsiai részén.

1966 – Lennon bocsánatot kér

John Lennon nyilvánosan bocsánatot kér azon kijelentése miatt, miszerint a The Beatles népszerűbb, mint Jézus.

John Lennon 1966. augusztusában

John Lennon 1966. augusztusában

1970 – Az NSZK megállapodik a Szovjetunióval

Moszkvában 1970. augusztus 12-én aláírták a szovjet-NSZK (nyugat-német) szerződést, amely megnyitotta a lehetőséget a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez és az európai biztonság megszilárdításához. Ez része volt a Willi Brandt nevével fémjelzett „Ostpolitik”-nak, amely többek között célul tűzte ki a Szovjetunióval való kapcsolatok rendezését. Az 1972. június 3-án életbe lépett egyezmény jelentősége abban állt, hogy abban a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) fennállása (1949) után először ismerte el az Odera-Neisse vonalat, mint lengyel határt, valamint a kettéosztott Németország, az NDK és az NSZK közötti határt, és nemzetközi jogi érvényű szerződésben nyilvánította ki azok sérthetetlenségét. Ez a szerződés jelentette az alapját a más szocialista államokkal kötött megállapodásoknak.

1984 – A bojkott ellenére is látványos olimpia az Egyesült Államokban

1984. augusztus 12-én, Los Angeles-ben vidám és tarka záróünnepséggel befejezik a július 28-án megnyitott XXIII. Nyári Olimpiai Játékokat, amelynek csaknem hétmillió nézője impozáns közönségsikerre utal. Az egyik kiemelkedő sztár – amint ez várható is volt – az amerikai Carl Lewis négy aranyéremmel. A legeredményesebb nyugatnémet atléta Michael Gros, aki úszószámokban két arany- és két ezüstérmet szerez.

Carl Lewis a Los Angeles-i olimpián

Carl Lewis a Los Angeles-i olimpián

Mivel a keleti tömb országai bojkottálták az olimpiát, az Egyesült Államok „saját játékait” az újjáébredő patriotizmus jegyében nemzeti erejének demonstrálására használja fel. A Peter Ueberroth vezető szervező által menedzselt Los Angeles-i játékokkal új szakasz kezdődött a sport elüzletesítésében. Ez az első eset, hogy az olimpiát teljesen vállalkozók finanszírozzák, miután Los Angeles elutasította, hogy ehhez közpénzeket adjon, a sorsjegy pedig mint számba jöhető bevételi forrás, Kaliforniában tilos. Az 500 millió dolláros költséget 30 amerikai cég vállalta, s ennek fejében termékeiket az olimpia emblémájával ellátva bocsáthatták piacra. Az ABC tévétársaság csupán a közvetítési jogért 225 millió dollárt fizetett. Az olimpia bojkottja súlyos politikai hiba volt a Szovjetunió részéről. A megméretés lehetőségét nem pótolta a sportolók szemében egy szűkebb körű sportrendezvény a bojkottálók részére. A román sportolók elutaztak Amerikába, fokozva a román vezetés függetlenségének illúzióját.

1985 – A polgári repülés történetének eddigi legsúlyosabb szerencsétlensége

Augusztus 12-én, a Tokió-Oszaka útvonalon a Fudzsi-jama közelében lezuhant egy Boeing-747- típusú utasszállító gép. Ez volt a polgári repülés történetének ez idáig legsúlyosabb szerencsétlensége, 520 ember veszítette életét.

2000 – Elsüllyed a Kurszk tengeralattjáró

A Barents-tengeren tartott hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró, miután 100-150 méteres mélységben a hajótestben robbanás következett be. A mélyben rekedt a teljes, 118 fős legénység, s mindannyian életüket vesztették. A hivatalos magyarázat szerint a tragédiát az okozta, hogy az orr-részben felrobbant az egyik, valószínűleg rosszul rögzített torpedó. A vizsgálatok kizárták, hogy a Kurszk egy amerikai vagy brit tengeralattjáróval, esetleg a közelben tartózkodó Nagy Péter orosz anyahajóval ütközött volna össze. Súlyos mulasztásokra azonban fény derült: nem működött például a Kurszk vészjelző bójája, amely azonnal ismertté tette volna a katasztrófa helyszínét.

A Kurszk

A Kurszk

A tragédia rávilágított arra is, hogy Oroszországban bizonyos információkat továbbra is visszatartanak: a közvélemény csak 36 órával később értesült a hajó pusztulásáról. A roncsokat közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a Barents-tengerből. Bár a hivatalos indoklások erről nem szóltak, egyértelműen a Kurszk tragédiájával összefüggésben menesztették az északi flotta gyakorlatilag teljes csúcsvezetését és a haditengerészet több magas rangú főtisztjét is. A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13.900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktorral rendelkezett, 24 rakétát hordozhatott, s 1995 januárjában állították hadrendbe.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress
Megosztás