2017. június 25., vasárnap - Vilmos

90 éves lenne ma a József Attila-díjas író, „A Tenkes kapitánya” szerzője

A Gergely-naptár szerint az év 107. napja, az évből még 258 nap van hátra.

1927-ben ezen a napon született Barcson Örsi Ferenc, József Attila-díjas író, forgatókönyvíró, akinek legismertebb műve a filmsorozatban, majd regényben is megjelent „A Tenkes kapitánya”. 1948 óta publikált, első regénye 1957-ben jelent meg. Írt drámát Zrínyiről, míg a „Zöld Notesz” című regényében hadapród iskolások németországi viszontagságait ábrázolja a II. világháború utolsó évében. A „Princ a katona”, a „Patyolat akció” és a „Négyen az árban” egyformán közönségsikert aratott. 67 éves korában hunyt el 1994. augusztus 13-án, Budapesten.

Hirdetés▾

Rongyoló Ifjúsági Fesztivál 2017, Békéscsaba

2017. április 17., hétfő

A Nap kel: 5 óra 50 perckor, nyugszik: 19 óra 37 perckor.
A Hold kel: 0 óra 28 perckor, nyugszik: 9 óra 52 perckor.

Névnapok

Rudolf, Anasztázia, Anicét, Árnika, Asma, Csongor, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Megyer, Nasztázia, Nefelejcs, Neszta, Nyeste, Radiszló, Radó, Ralf, Raul, Rázsoly, Rázsony, Rezső, Rolf, Rudolfina, Zea, Zia, Zonga, Zongor.

Rudolf

A férfinév a német Rudolf név átvétele, melynek eredeti írásmódja Hrodolf volt (hroth + wolf), jelentése pedig: „dicsőség”, „hírnév + farkas”. Női párja a Rudolfina. Az 1990-es években igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepel a száz leggyakoribb férfinév között.

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

Húsvét

A kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A Hemofília Világnapja

A világnapot 1989-ben azzal a céllal fogadta el a Hemofília Világszövetség (WFH), hogy felhívják a széles közvélemény figyelmét a vérzékeny betegek problémáira. Azért választották éppen április 17-ét, mert ezen a napon van Frank Schnabel születésének évfordulója, aki alapító elnöke volt a szövetségnek, és aki 1963-ban azért hozta létre azt, hogy országokon átívelően képviselje a vérzékeny betegek ügyét. A mára több mint 110 ország egyesületei által alkotott Hemofília Világszövetség az ENSZ által elismert befolyásos érdekvédelmi nemzetközi szövetségként működik.

Április 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt szülötte:

1801 – Fogarasi János
nyelvtudós
(† 1878)

1880 – Leonard Woolley
brit régész, az ókori Ur város (Sumer és Akkád királyságok) feltárója
(† 1960)

1927 – Örsi Ferenc
József Attila-díjas író, forgatókönyvíró
(† 1994)

1929 – James Last
német zenész, zeneszerző, nagyzenekar vezető
(† 2015)

1945 – Konrád Ferenc
olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó
(† 2015)

1948 – Ivánka Csaba
Jászai-díjas színművész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes
(† 1996)

1954 – Riccardo Patrese
olasz F-1 autóversenyző

1972 – Jennifer Garner
Golden Globe-díjas amerikai színésznő

1980 – Nicholas D’Agosto
amerikai színész

1987 – Bencsik Tamara
énekesnő (Balkan Express)

Április 17. néhány híres,
vagy épp hírhedt elhunytja:

1330 – Záh Felicián
nemes, katona, az I. Károly elleni sikertelen merénylet végrehajtója
(* ?)

1711 – I. József
magyar király, német-római császár
(* 1678)

1772 – Éder Xavér Ferenc
jezsuita hittérítő, Dél-Amerika-utazó
(* 1727)

1790 – Benjamin Franklin
amerikai író, tudós, államférfi
(* 1706)

1889 – Rónay Jácint
(er. Leitzinger Jácint)
pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, bencés tanár, természettudós, író, a darwinizmus magyarországi megismertetője
(* 1814)

1980 – Nádasdy Kálmán
(er. Graff Kálmán)
Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, színészpedagógus, Kiváló Művész
(* 1904)

1998 – Linda McCartney
amerikai fényképész, aktivista, zenész, Paul McCartney felesége
(* 1941)

2003 – Muráti Lili
(er. Muráti Teodóra Aurélia)
színésznő
(* 1912)

2007 – Petro Vasziljovics Balabujev
ukrán repülőmérnök, repülőgép-tervező
(* 1931)

2014 – Gabriel García Márquez
Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista
(* 1927)

Néhány fontosabb és/vagy érdekesebb esemény, amely április 17-én történt

1330 – Záh Felicián sikertelen merényletet követ el a királyi család ellen

Záh Felicián jómódú nógrádi birtokos kivont karddal a visegrádi palotában étkező királyi családra ront. A király csak könnyebben sérül meg, Erzsébet királyné négy ujját veszíti, gyermekeiket a nevelők mentik meg súlyos sebek árán. Feliciánt a király vitézei a helyszínen felkoncolják, családjával szemben Magyarországon példátlan vérbosszút alkalmaznak. Serdült fiát ló farkához kötve vonszolják halálra, Klárát, fiatalabb leányát csúful megcsonkítják, az idősebbiket, Sebét Léva vára előtt lefejezik. A család valamennyi tagját harmadízig (tehát a dédapa testvéreinek leszármazottait is) halálra ítélik. Az ítéletlevél a legtekintélyesebb országnagyok nevében kelt május 15-én, a Záh nemzetség kiírtása azonban I. Károly becsületén ejt csorbát.

A merénylet indítéka máig bizonytalan: bár Záh Csák Máté bizalmi embere volt, mielőtt I. Károly hűségére állt, tettét valószínűleg nem politikai sérelem, hanem egyéni bosszú sarkallta: így akart elégtételt venni Klára leánya elcsábításáért. Az udvari pletykákból merítő külföldi források szerint a csábító királyné öccse, a későbbi III. Kázmér lengyel király volt. Az újabb kutatások szerint azonban nem zárható ki egy szervezett összeesküvés lehetősége sem. Ebben a Záh és a Palásty család tagjai vettek volna részt.

1492 – Kolumbusz megbízást kap

Kolumbusz Kristóf megbízást kap Aragónia és Kasztília uralkodóitól fűszerek szállítására Ázsiából.

1521 – Luther nem vonja vissza tanait

Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésen nem vonja vissza tanait.

1605 – Bocskait fejedelemmé választják

A szerencsi országgyűlés Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választja.

1670 – Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristófot letartóztatják

Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf grófokat Bécsben összeesküvés vádjával letartóztatják, és a bécsújhelyi (Wiener Neustadt-i) várba zárják, ahol 1671. április 30-án kivégzik őket.

1768 – II. József Magyarországra utazik

II. József negyedszázados társ- és egyeduralkodása alatt mintegy hét esztendőt töltött el utazásokkal, amelyekből három alkalommal, összesen nyolc hónapot fordított a magyar Szent Korona országainak megismerésére. Egyetlen útja során sem mulasztotta el felkeresni a Bánátot (Temesi Bánságot), mely ez időben a török elleni védelem szempontjából a legfontosabb területnek számított. A császár példaképe Nagy Frigyes volt, aki szemleutakat tartott az országában.

II. József hosszas előkészületek után, ugyanakkor mindennemű feltűnést mellőzve járta be a déli határőrvidékek erődítményeit, szemlélte meg a csajkás katonaságot, vezetett katonai gyakorlatokat, és jegyezte útinaplójába az újonnan betelepített lakosság és határőr-katonaság társadalmi, gazdasági, egészségügyi stb. problémáira vonatkozó benyomásait. Felvilágosodott uralkodó módjára ezek birtokában készült birodalma gondjainak megoldására és jólétének megjavítására.

1946 – Franciaország kivonja utolsó csapatait Szíria területéről

A XVI. század elejétől török uralom alatt álló Szíriát 1920-ban nyilvánították francia mandátumterületté, függetlenségét 1941-ben nyerte el, az ország 1945-ben részt vett az ENSZ alakuló ülésén. 1958-ban Egyiptommal és Jemennel együtt megalakította az Egyesült Arab Köztársaságot, majd 1961-ben mai nevén független államként újjáalakult. Az arab államban sokáig puccsok sorozata követte egymást, míg 1970-ben Nureddin Ataszi megbuktatása után Háfez Asszad került hatalomra. Az előbb kormányfővé, majd egy év múlva államfővé választott, a Baasz (Baath) Párt jobboldali, pragmatikus szárnyát képviselő Asszad majd három évtizedig vezette az országot. 1999-ben még további hét évre elnökké újraválasztották, de 2000 júniusában meghalt. Utóda fia, Bassár el-Aszad lett.

1961 – CIA-invázió kezdődik a Disznó-öbölben

Az amerikai titkosszolgálat vezetésével, kubai emigránsok által végrehajtott támadás meghiúsul. A csapat április 10-én szállt partra a kubai Disznó-öbölben (Bahía de Cochinos). Az Egyesült Államok Fidel Castro kubai miniszterelnök szovjetbarát politikája miatt fenyegetettnek érzi biztonságát a Karib-tenger térségében. Az amerikaiak abban reménykedtek, hogy az invázió kiváltja a Castro-ellenes csoportok felkelését, amelyhez a CIA véleménye szerint a fegyveres erők bizonyos egységei is csatlakoznának.

Csakhogy az amerikaiak teljesen félreismerték a tényleges helyzetet. A kubaiak elkeseredett ellenállást tanúsítottak a betolakodókkal szemben, és néhány nap alatt legyőzték őket. A támadók nagy része életét vesztette, 1.113 túlélőt foglyul ejtettek és politikai túszként kezeltek. A kubai emigránsok, akik az Egyesült Államokban forradalmi tanácsot alakítottak, a CIA-tól katonai kiképzést kaptak. Az Egyesült Államok hadfelszereléssel is ellátta őket, a többi között az amerikai légierő kiszolgált B-26 típusú harci repülőgépeivel.

Az invázió előkészületei már 1960 májusában megkezdődtek, a meghiúsult támadás azonban súlyos külpolitikai károkat okozott az Egyesült Államoknak, kiváltképp a Szovjetunió tiltakozott igen éles formában. Nyikita Sz. Hruscsov szovjet kormányfő és párttitkár John F. Kennedy amerikai elnököt agresszornak minősítette és kubai szovjet intervencióval fenyegetőzött. Az Egyesült Államokon belül a kritika főleg a CIA ellen irányult, amiért nem helytálló információkat szállított. Emellett, Kennedy utasításai dacára, kirekesztették az invázióból annak a nem kommunista, forradalmi népi mozgalomnak a tagjait, amely a legütőképesebb ellenzéki csoportnak számított.

Az Egyesült Államok és Kuba között megindulnak a tárgyalások a túszok kiszabadításáért. Castro előbb 28 millió dollárt kér, hogy gépeket vásárolhasson az épülő ipar számára; Eleanor Roosevelt bizottságot alakít az összeg összegyűjtésére, de az USA végül élelmiszert és gyógyszert szállít 53 millió dollárért.

1971 – Megnyitja kapuit az átépített Fővárosi Operettszínház

1922-ben Fővárosi Színház néven nyílt meg, majd 1923-tól Fővárosi Operettszínházként működött. Később többször változott a neve, majd a Királyi Színház megszűnése után, 1936-tól a fővárosi operett-színjátszás egyetlen rangos otthona lett. A mai épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján, 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház is nyílt. 1966-71-ben átépítették az épületet, ekkor jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1971. április 17-én – a „Csárdáskirálynő” ezredik előadásával – nyílt meg az átépített Fővárosi Operettszínház. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. 1998. január 1-jétől Budapesti Operettszínház néven működik.

1989 – Újra működhet a Szolidaritás

A varsói kerületi bíróság hivatalosan újra engedélyezte a Szolidaritás nevű – hét évvel korábban betiltott – lengyel szakszervezet működését. Az eredetileg 1980 augusztusában alapított Szolidaritás a rendkívüli állapot 1981. december 13-i kihirdetése után illegálisan dolgozott tovább. Vezetőit – köztük Lech Walęsát – és több mint 6.000 hívét (részben) 1986-ig fogva tartották. E naptól azonban a Szolidaritás az ország összes üzemében működhet a hivatalos OPZZ szakszervezet mellett, kiadhat napilapot, és gyűléseket tarthat. Azt az utat, amely „az állam legfőbb ellenségétől” (Der Spiegel) egy legális politikai erő elismeréséig vezetett, a kerekasztalnál folytatott tárgyalások egyengették, ahol a kormány és az ellenzék képviselői nyolc hétig tartó vita után 1989. április 5-én közös nyilatkozatot írtak alá. A megállapodást, amelynek az a feladata, hogy kivezesse Lengyelországot a gazdasági és társadalmi válságból, Walęsa az évszázad szerződésének nevezte.

1997 – Tűzvész a zarándoktáborban

350 zarándok hal meg, és több mint 1.200 megsebesül a Mekka melletti rögtönzött táborban kitört tűzvészben.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / IfiPress
Megosztás