2018. június 23., szombat - Zoltán

495 éve hunyt el a Csendes-óceán névadója

A Gergely-naptár szerint az év 117. (szökőévben 118.) napja, az évből még 248 nap van hátra.

A Gergely-naptár szerint az év 117. (szökőévben 118.) napja, az évből még 248 nap van hátra. 1521-ben ezen a napon hunyt el egy bennszülöttekkel vívott harcban Ferdinand Magellan (Fernão de Magalhães), portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója.

2016. április 27., szerda

A Nap kel: 5 óra 32 perckor, nyugszik: 19 óra 51 perckor.
A Hold nyugszik: 9 óra 12 perckor.

——————————————————

Névnapok

Zita, Anasztáz, Árisz, Arisztid, Mariann, Marianna, Péter, Pető, Petúnia, Pintyőke, Poppea, Tas, Tullia, Zazi, Zizi.

Zita:

női név, a magyarba a német nyelvből került át, ott a Felicitász név becézett formája, és c-vel is ejtik. Az olasz Zita név is c-vel ejtendő, jelentése: hajadon. Az 1990-es években a ritka név volt, a 2000-es években a 64-95. leggyakoribb női név.

——————————————————

Nemzeti-, nemzetközi- és világnapok

A Vakvezető Kutyák Világnapja

A Nagy-Britanniában működő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetsége kezdeményezésére 1994. április 27. óta világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a vakvezető kutyák munkájának fontosságára. Az első vakvezető kutyakiképző iskolát a németországi Oldenburgban alapították a világháborúban megvakult katonák segítése céljából 1916-ban. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd a hetvenes évek közepén megalapította a csepeli Vakvezetőkutya-kiképző Iskolát. 1978 óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) kezelésében működik az intézmény. A vakvezető kutyák felnevelése és kiképzése másfél-két évet vesz igénybe és jelenlegi árakon kb. 2 millió Ft a költsége. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mindössze 110-120 rendelkezik segítő kutyával. (Forrás: szabadagazdi.hu) http://goo.gl/tu1lQO

——————————————————

Április 27-én született
többek között:

1791 – Samuel Morse
amerikai festőművész, feltaláló, a Morse-távíró és a Morse-ABC megalkotója
(† 1872)

1820 – Herbert Spencer
angol filozófus, biológus, antropológus, szociológus
(† 1903)

1822 – Ulysses S. Grant
(er. Hiram Ulysses Grant)
amerikai tábornok, az USA 18. elnöke
(† 1885)

1866 – Szamossy László
festőművész, zenész
(† 1909)

1881 – Esterházy Móric gróf
arisztokrata, politikus, miniszterelnök
(† 1960)

1921 – Palócz László
Liszt-díjas operaénekes, Érdemes Művész
(† 2003)

1932 – Anouk Aimée
Golden Globe- és BAFTA-díjas francia színésznő

1941 – Dobos Attila
zeneszerző, énekes, fogorvos

1945 – Sztevanovity Dusán
szerb származású eMeRTon-díjas dalszövegíró, dramaturg, zenész

1953 – Tokody Ilona
Kossuth- és Liszt-díjas opera-énekesnő, Érdemes és Kiváló Művész

Április 27-én hunyt el
többek között:

1521 – Ferdinand Magellan
(er. Fernão de Magalhães)
portugál felfedező
(* 1480 körül)

1881 – Benedek Lajos
(Ludwig von Benedek)
császári és királyi táborszernagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik tábornoka, az 1866. évi porosz–osztrák háborúban az osztrák császári csapatok főparancsnoka (* 1804)

1882 – Ralph Waldo Emerson
amerikai esszéíró, költő, unitárius lelkész és a transzcendentalista mozgalom vezetője
(* 1803)

1887 – Alfred Reumont
német diplomata, történetíró
(* 1808)

1902 – Nemeskéri Kiss Miklós
az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus
(* 1820)

1915 – Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin
orosz zeneszerző, zongorista
(* 1872)

1927 – Darányi Ignác
jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, földművelésügyi miniszter
(* 1849)

1928 – Alpár Ignác
(er. Schöckl Ignác)
műépítész, egyetemi tanár
(* 1855)

1936 – Karl Pearson
angol matematikai statisztikus, a modern statisztika alapjainak megteremtője
(* 1857)

2002 – Ruth Handler
(er. Ruth Mosko)
amerikai vállalkozó, a Barbie megalkotója
(* 1916)

——————————————————

Néhány fontosabb esemény, amely április 27-én történt

1735 – Szerb határőröket vezényelnek ki a lázadó parasztok ellen

A felszabadító háborúk befejezését követő békés évtizedek általában lehetőséget kínáltak a régi és a visszahódított területek földesurainak, hogy hatalmukat megszilárdítva, parasztjaikat egyre újabb és újabb szolgáltatásokkal terheljék. Az újratelepült falvak azonban eleinte kiterjedt földesúri kedvezményekben részsültek, ezért lakóik inkább a kiépülő államhatalom terheit (hadiadó, katonatartás- és fuvarozás) érezték súlyosabbnak.

1735-ben a Békés megyei Szentandrás falu parasztjai ezeket már annyira elviselhetetlennek tartották, hogy április 27-én fegyvert ragadtak. Abban a reményben, hogy a szerb határőrök támogatni fogják őket, kapcsolatba léptek azok egyik kapitányával, a felkelés későbbi névadójával, Szegedinac Pero-val. A magukat kurucoknak tituláló és Rákóczi nevére esküt tevő parasztok száma hamarosan mintegy ezer főre gyarapodott. Az aradi katonai térparancsnok azonban időben értesült a határőröket is érintő akcióról. Május 2-án Pero-t bilincsbe verette, majd katonáival megindult a többségével fegyvertelen parasztok ellen.

A véres összecsapást május 9-én az Arad megyei Erdőhegynél vívták meg; a szerb határőrök – akiknek szövetségében a felkelők bíztak – győzelmet arattak a fegyverforgatásban tapasztalatlan parasztok felett. Joggal állapította meg utóbb Mária Terézia, hogy valahányszor nyugtalanság tört ki magyar földön, mindannyiszor megmutatkozott milyen hasznos, szükséges, sőt nélkülözhetetlen a szerb nép a megzavart nyugalom helyreállítására.

A lázadók utolsó maradványait május 13. napján Telegdnél számolták föl, majd augusztus közepén, Budán egy kilenctagú delegált bíróság megkezdte a közel másfél száz elfogott paraszt elleni per lefolytatását. A 18 halálos és 68 sáncmunkára szóló ítéletet végül 1736 tavaszán hirdették ki. Az elrettentő példa mégsem érte el célját, 1753-ban ugyanis az Alföld csaknem ugyanezen területe borul majd lángba a Törő-Pető-Bujdosó-féle mozgalom következtében, amely ismét az állami terhek elleni tiltakozás jegyében indul.

1746 – Elbukik a Stuart-pártiak utolsó felkelése

Vilmos Ágost, II. György angol király testvére, Cumberland hercege, az angol csapatok parancsnoka Culloden Moor mellett véres csatában megsemmisítő vereséget mér a skótokra, akik Stuart Károly Edvárd vezetésével keltek fel. Ez a Stuart-ház katolikus híveinek utolsó felkelése.

Károly Edvárd, a „dicsőséges forradalom” idején (1688. VI. 30.) elűzött király, II. Jakab egyik unokája többször kísérletet tett, hogy a katolikus Stuart-ház trónigényét érvényesítse, amelyben támogatta őt XV. Lajos is. A francia király célja elsősorban az osztrák örökösödési háborúban vele szemben álló Anglia meggyengítése volt. Károly Edvárd kezdetben sikert ért el és bevonult Edinburghba. A skót felföldön kilenc napig dúlnak a fegyveres harcok, ám Cumberland herceg seregével szemben azonban a skótok ereje kevésnek bizonyult, Károly Edvárdnak pedig le kellett mondania trónigényéről.. A skótok nemzeti öntudata azonban továbbra is fennmaradt, és egy skót nemzeti párt 1970 körül az olajlelőhelyekkel bíró Skócia autonómiájáért szállt síkra.

1773 – A brit parlament megszavazza a teatörvényt

Az 1773-as teatörvény (angolul: Tea Act) a Nagy-Britannia Egyesült Királyságának parlamentje által 1773. április 27-én hozott határozata, mely Anglia akkori tengeren túli gyarmatainak gazdaságát hátrányosan érintette. Ez, valamint a korábban önkényesen kivetett adóterhek felháborodást szültek, és utóbb ez vezetett a „bostoni teadélutánhoz”.

1865 – Elsüllyed a Sultána

A hajnali órákban erős detonáció következtében a Mississippi folyón elsüllyed a mintegy 2.450 katonával a fedélzetén a Sultána gőzhajó.

1883 – Törvény születik az uzsorásokról

Az 1880-as évekig a parasztság szinte teljesen kívül esett a modern hitelrendszer érdeklődési körén. Különösen rossz termésű évek után, tavasszal, a fejletlen vidékeken parasztok tömege szorult rá a vetőmag- vagy az élelmiszerkölcsönre, s korcsmárosok, kereskedők, gazdag birtokosok aránytalanul magas kamatra adtak nékik hitelt. Emellett a csapszékekben gyakran halmozódtak nagyra az italadósságok – nem is mindig tisztességes számítás útján.

A korcsmáros volt az uzsorás jellegzetes alakja, de találunk köztük elvétve még lelkészeket is. A kamatokat az állam 1868 óta nem korlátozta, de már 1877-ben bevezették a 8 %-os kamatmaximumot. Ezt egy hitelintézet nehezebben, de a magánuzsora könnyen kijátszotta. Az agrárkörök nyomására született 1883-ban „az uzsoráról és káros hitelügyletekről” egy törvény, mely fél évtől egy évig terjedő fogházzal és pénzbüntetéssel sújtja az uzsorát, aki pedig hamis szerződésekkel leplezve űzi, akár két évet és 4.000 Ft büntetést kaphatott. A korcsmában csak legfeljebb 8 Ft-ig (egyheti jó munkabér erejéig) lehetett hitelezni. Ezt a szabályt évente ki kellett dobolni, a korcsmákban „magyarul, s az illető község jegyzőkönyvi nyelvén” ki kellett írni. Az óvatosabb korcsmáros persze inkább az írta ki: „Hitelt nem adok, mert haragot nem akarok”.

1915 – Elsüllyed a Léon Gambetta

Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló.

1961 – Sierra Leone elnyeri függetlenségét

A nyugat-afrikai országot 1461-ben portugál hajósok fedezték fel, tőlük kapta a part menti hegyek alakjáról a Sierra Leone – Oroszlán hegység – elnevezést. A portugálok nem tudtak tartósan megtelepedni, őket az angolok követték, akik 1787-ben felszabadított rabszolgák számára alapították Freetown városát. Sierra Leone 1896-ban brit protektorátus lett, majd 1958-ban teljes belső autonómiát kapott. 1961. április 27-én a brit Nemzetközösség tagjaként függetlenné vált. A parlamentáris demokráciának 1967-ben katonai hatalomátvétel vetett véget, s ettől kezdve a kiéleződött belpolitikai helyzetben egymást követték a sikertelen puccskísérletek, illetve rendkívüli állapotok. 1971. április 19-én a parlament jóváhagyta az alkotmány módosítását és önálló köztársasággá nyilvánították Sierra Leonét.

1991 – Megnyílik a Cheviré híd

A franciaországi közúti híd Nantes nyugati külvárosában. A Loire második magashídja a várost elkerülő körgyűrű nyugati szektorának részeként nyílt meg. A víz fölött magasan átvezetett úttest lehetővé teszi, hogy a nagy felépítményű tengerjáró hajók befuthassanak a Nantes-i kikötőbe. Az átkelőhely kiemelt szerepet kapott az Atlanti-óceán partvidékének közlekedésében, kiváltván a kisebb kapacitású Saint Nazaire hidat.

1992 – Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot

Macedónia 1991. szeptember 8-án, Bosznia-Hercegovina pedig 1992. március 1-jén kiáltotta ki függetlenségét Jugoszláviától. A két utolsó köztársaság, Szerbia és Montenegró 1992. április 27-én hivatalosan is megalakította a két tagra redukálódott Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003. február 4-én átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé. 2006. június 3-án Montenegró is kikiáltotta függetlenségét, így a kéttagú államszövetség is megszűnt.

1994 – Először vonják fel a Dél-afrikai Köztársaság nemzeti zászlaját

Az afrikai kontinens déli csücskét elfoglaló ország északon Namíbiával, Botswanával, Zimbabwével és Mozambikkal határos, területébe szigetszerűen ékelődik be Lesotho és Szváziföld. A terjeszkedő britek és a búrok (holland telepesek leszármazottai) között 1899-ben kirobbant háborút 1902-ben a britek nyerték meg. 1910-ben létrehozták a Dél-Afrikai Uniót, amely 1961. május 31-én köztársaság lett, kilépett a Nemzetközösségből, amelyhez 1994-ben csatlakozott újra. A fehérek által a fekete lakossággal szemben létrehozott apartheid rendszert 1991-ben számolták fel és nemzeti kerekasztal tárgyalások kezdődtek.

Az első szabad választások idején, 1994. április 27-én Johannesburgban az ország régi himnuszának hangjai mellett levonták az ország addigi hivatalos zászlaját, majd az új himnusz felcsendülését követően felvonták a Dél-afrikai Köztársaság új lobogóját. A régi zászlót jelképesen egy fehér bőrű katona vonta le, az újat pedig egy fekete bőrű katona húzta fel a zászlórúdra. Mintázata és színei a nemzeti zászló történetének főbb elemeit foglalja magába. Az egyes színek és színkombinációk más és más jelentéssel bírtak a különböző népcsoportok számára.

1997 – A gyulai ortodox helynökséget püspöki rangra emelik

Az ortodox Húsvét ünnepén kihirdetik Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli.

2014 – Két pápát is szentté avatnak

A kereszténység történetében egyedülálló módon egyszerre két pápát avattak szentté, XXIII. Jánost és II. János Pált.

Forrás: Wikipédia / Múlt-kor.hu / MTI / IfiPress


Megosztás